Házhoz jönnek a trópusi szúnyogok
Előzmény (2)
További Tudomány cikkek
-
Ritka állatfajt találtak a tengerben, már a dinoszauruszokkal is együtt élhetett - Nem várt helyről került elő Winston Churchill egyik híres levelének kézirata
- Gigantikus víztározót találtak az űrben, egy fekete lyuk mellett
- Az időszakos böjtbe belekopaszodhatunk
- Megszólalt a NASA egyik pilótája: A semmiből tűnt fel két fémgolyó, a radar sem észlelte őket
A jövőben Európában is elterjedhetnek az olyan, most még csak trópusi környezetben játszódó regényekből ismerős betegségek, mint a dengue-láz. Egy új tanulmány szerint érdemes felkészülni az olyan, vérszívók által terjesztett járványokra, amelyek idáig inkább csak az Egyenlítő környékén okoztak tömeges megbetegedéseket. A felelős a globális felmelegedés: ha a klíma az előrejelzések szerint fog változni, nálunk is gyorsan elterjedhetnek az egzotikus kórokozók.
Az ízületeket megtámadó dengue-lázat az embervért kifejezetten kedvelő Aedes aegypti névre hallgató szúnyog terjeszti. Neki semmi baja nem lesz a vírustól, minket viszont egyetlen csípéssel megfertőzhet. Nincs ellene védőoltás, a kezelés is inkább csak tüneti. Leginkább a kórokozók élőhelyeinek visszaszorításával lehetne megelőzni a betegséget, de az idő ellenünk dolgozik.
Ha szerencséjük van, a várható felmelegedés (a kutatók 2099-ig 2,8 fokos felszíni hőmérséklet-növekedéssel kalkuláltak) nedves klímával együtt fog bekövetkezni. Egy melegebb Európában a dengue-láz is rendszeressé válhat. A betegség megjelenését jósoló modell szerint főleg a mediterráneumban, Spanyolországban, Olaszországban és a Balkánon van nagy esély arra, hogy a dengue-lázat okozó szúnyogfaj otthonra talál.
A dengue-láz alapesetben láz, fejfájás, bőrkiütés és izomfájdalmakkal jár, ezek annyira erősek lehetnek, hogy a betegséget csonttörő láznak is hívják. Jó esetben magától is elmúlik, rosszabban vérzéses láz alakulhat ki, vagy kórósan alacsony vérnyomásos dengue-sokk szindróma jelentkezhet. Megfelelő kezeléssel csak a fertőzöttek kevesebb mint egy százaléka hal bele a betegségbe, de világszinten ez is több mint 10000 életet jelent minden évben.
Az első megbetegedéseket 2010-ben észlelték Franciaország déli részén és Horvátországban. Két évvel később Madeirán már megvolt az első járvány is, a Portugáliához tartozó szigeten több mint kétezer esetet regisztráltak. Az EU 2013-as Alkalmazkodási Stratégiája is felhívta már rá a figyelmet, hogy a klímaváltozással gyakoribbá válnak majd a szúnyogok, kullancsok és rágcsálók által terjesztett betegségek. Hosszabb távon a maláriás esetek száma is nőhet és jöhetnek az olyan egzotikus kórok, mint a Chikungunya-láz vagy a Rift-völgyi láz.
A vérszívók évente több mint egymilliárd, mindenféle fertőzésért felelősek a világon. A globális felmelegedésen kívül a városiasodás is növeli a fertőzésveszélyt, de még a nem lebomló csomagolások használata is kedvez a járványoknak, mert a szúnyogok szemében ezek remek célpontok a lárvák lerakására.
A szivárványos guppik boldogan lakmároznak a dengue-lázat is okozó szúnyogfaj lárváiból, már csak ki kell telepíteni őket a trópusi Magyarország víztárolóiba.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
