A hangyák tudják, hogy kéne hűteni a Földet

Az ásványi kőzetek mállása Földünk természetes hőszabályozó rendszereként működik. Több ásványi anyag a lebomlása közben reakcióba lép a szén-dioxiddal, ennek eredményeként ezek a kőzetek agyagásvánnyá alakulnak, a folyamat során pedig karbonátok is képződnek. Melegebb klíma esetén a kőzetek eróziója fokozódik, így a folyamat több szén-dioxidot von ki a légkörből, ami hosszú távon lehűlést eredményez.

Ehhez a folyamathoz az élőlények is hozzájárulnak, például a fák gyökerei szétfeszítik a kőzetet, a velük szimbiózisban élő gombák és zuzmók pedig lassan erodálják. Ugyanakkor annyiféle élőlény teszi hozzá a magáét kisebb-nagyobb mértékben a málláshoz, hogy nehéz pontosan meghatározni az élővilág hozzájárulásának mértékét. A hangyák szerepe például mindeddig méltatlanul észrevétlen maradt.

Ronald Dorn, az Arizonai Állami Egyetem kutatója 25 évvel ezelőtt úgy gondolta, érdemes lenne hosszútávon megfigyelni, hogy különböző környezeti körülmények milyen hatással vannak az ásványok mállására. Fogott egy rakás bazaltot, szemcsésre zúzta, és az így kapott homokot fél méteres lyukakba szórta különböző helyeken. Volt ezek között sima föld, fás-gyökeres talaj és hangyaboly is. Műanyag edényben is megtartott egy adagot, összehasonlítási alap gyanánt.

Aztán ötévente mintát vett minden helyszínről, és most, 25 évvel később, elektronmikroszkóp alatt megvizsgálta őket. Ő maga is meglepetten tapasztalta, hogy a hangyák fölényesen nyerték a bomlasztóversenyt. Az alapmintához képest már a gyökerek is 10-40-szer nagyobb mértékű mállást okoztak, de a hangyák ennél is jóval magasabb, 50-175-szörös eróziót produkáltak, és a legtöbb karbonát is náluk keletkezett.

Mivel Dorn az első, aki ezt a jelenséget vizsgálta, nem tudjuk biztosan, pontosan hogyan működik az ásványmállasztó hangyagépezet, de feltételezhetően a hangyák által mozgatott szemcsék összesúrlódása okozza a magas fokú eróziót. Mindenesetre ők képesek arra, amire nekünk is nagy szükségünk lenne a jelenlegi globális felmelegedés idején: a légkörből veszik ki a szén-dioxidot.