Salamon
6 °C
14 °C

Történelmet írhat egy európai robot szerdán

2014.11.11. 15:21
Magyar idő szerint kedd délután kezdődik az Európai Űrügynökség (ESA) Rosetta küldetésének utolsó, legérdekesebb szakasza. A kétnapos program végén a Rosetta nevű űrszondáról lebocsátott Philae leszállóegység elméletileg stabilan a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökös felszínébe fúrja magát.

Az akciót az ESA németországi, Darmstadtban lévő központjából irányítják és közvetítik. A helyszíni beszámolók szerint a csapat kicsit fáradt, de elszánt, és minden készen áll a kezdésre. A tervek szerint kedd este fél nyolckor kapcsolják be a landolóegységet, és a rendszerek tesztje után, nagyjából fél kilenckor hozzák meg a go/no go döntést, vagyis hogy elindítják-e a folyamatot.

Ilyenből lesz még pár a szerda délután ötre tervezett landolásig. Megállító ereje lehet annak, ha a leszállóegység nem áll készen, vagy ha a Rosetta rossz pozícióban áll, illetve ha a Philae valamelyik létfontosságú műszerével van probléma.

Jelenleg az a legnagyobb kérdés, hogy vajon mi történik majd, ha a szonda eléri az üstökös felszínét. A most ötméteres pontossággal feltérképezett leszállási zónánál számtalan probléma adódhat még akkor is, ha feltételezzük, hogy az űreszköz minden komponense hibátlanul működik majd. A projekten dolgozó szakemberek aktuális problémáiról főleg a twitteres csatornáikon lehet tájékozódni, ezekből főleg a talaj összetétele, illetve a domborzat miatt izguló tudósok képe áll össze a külső szemlélőnek, és azt is megtudhatjuk, hogy a legfrissebb, nagy felbontású képek láttán a 10 éve a küldetésen dolgozó, tapasztalt szakemberek még mindig fellelkesülve ujjonganak, hogy hejj, ez aztán szép.

A Philae küldetése amúgy három fő okból érhet véget jóval hamarabb, mint azt az ESA tervezi. Lehet, hogy elszámolják a landolás pályáját, és a szonda elvéti az üstököst, vagy az előre kijelölt, nagyjából egy négyzetkilométeres landolási zónát, az Agilkiát. Lehet, hogy a talaj túl kemény lesz, és a szonda egyszerűen visszapattan. Elképzelhető, hogy a Philae három lábából csak kettő kapaszkodik meg valahol, és az eszköz felborul.

Ha ezek közül egyik sem következik be, a szonda egyik lábán lévő rögzítő a talaj megérintésekor (a tervek szerint szerda délután öt körül) azonnal lefúrja magát, hogy helyben tartsa az eszközt, aztán gyors egymásutánban a másik két lábat is rögzítik, illetve a szonda testéből két szigony is kilökődik, ami szintén a rögzítést szolgálja majd. Csak ezt követően készül el a leszállás környékét bemutató panorámafotó, aztán egy újabb fényképsorozattal mérik fel a szonda közvetlen környezetét. Ez utóbbi alapján kezdenek bele a felszíni mintavételbe és a felszín alatti réteg megfúrásába, és ha minden jól megy, az adatok egy része folyamatosan áramlik majd vissza a földi irányítóközpontba.

Amúgy a küldetés részben már akkor is sikeres lesz, ha bármilyen, 10 kilométernél közelebb mért adatot sikerül megszerezni, ilyen közelről ugyanis még soha, semmilyen üstököst nem látott az emberiség. Az elsődleges cél a fúrással megszerezhető, felszíni adatok begyűjtése, de a Philae ezt követően is a helyén maradhat, így később aminosavakat is kereshet a napközelbe érő, vagyis egyre jobban megolvadó üstökösön.

A szerdai eseményekről itt, az Indexen is folyamatosan olvashat majd, illetve a német irányítóközpontból sugárzott közvetítést is nézheti majd, például a National Geograpic is, ezen (az egyelőre még nem élő) linken.