Egy féregjáratban lehet a galaxisunk

A Tejútrendszer elméletileg egy masszív féregjáratnak (téridőhídnak) adhat otthont egy nemzetközi kutatócsoport szerint.

A féregjárat vagy féreglyuk vékony csőszerű képződmény, amely az univerzum két távoli, görbületmentes területét kötheti össze. Az egyirányú féreglyukak lehetőségét Albert Einstein 1935-ben bizonyította be Nathan Rosen amerikai-izraeli fizikussal. Fél évszázaddal később, 1985-ben Kip Stephen Thorne amerikai elméleti fizikus dolgozta ki tanítványaival a kétirányú féreglyukak teoretikai alapjait.

A trieszti nemzetközi posztgraduális oktatási és kutatóintézet, a SISSA tudósai, olasz, amerikai és indiai asztrofizikusok most a Tejútrendszer sötét anyagának eloszlásáról készült, rendkívül részletes térképet a legújabb ősrobbanás-elmélet fényében vizsgálták.

Arra a következtetésre jutottunk, hogy e járatok egyike galaxisunkban működhet. Mi több, maga ez a féreglyuk is akkora lehet, mint egy galaxis

– mondta Paolo Salucci, az Annals of Physics nevű folyóiratban megjelent tanulmány társszerzője, a SISSA asztrofizikusa, a sötét anyag elismert szakértője. Salucci ugyanakkor arra is rámutat, hogy csupán matematikai számításokról van szó. Vagyis nem azt állítják tehát, hogy a galaxisunk egy féregjárat, csak felvetik ennek az elméleti lehetőségét.

És hogy kísérletileg tesztelhető-e valaha a SISSA tudósainak az elmélete? Az olasz asztrofizikus szerint ez úgy lenne lehetséges, ha a sötét anyag eloszlását a Tejútrendszerben, amely egy spirálgalaxis, összehasonlítanák egy más típusú közeli csillagváros, például a Kis és a Nagy Magellán-felhő szerkezetével. Természetesen az ilyen vizsgálatokat lehetővé tévő technológiára még sokáig kell várni, de a kutatás ráirányítja a figyelmet arra, hogy milyen fontos megismerni a sötét anyag valódi természetét.

A tudósok már régóta kutatják a világegyetem tömegének 23 százalékát adó, semmiféle elektromágneses sugárzást ki nem bocsátó, így csillagászati műszerekkel közvetlenül meg nem figyelhető anyagot. Egyes elméletek szerint egy hipotetikus részecskecsoport, a neutralínók alkotják, ezek létét azonban eddig sem az Európai Nukleáris Kutatási Szervezetben (CERN) végzett kísérletek során, sem a világegyetemben nem sikerült megfigyelni.

"Kutatásaink azért érdekesek, mivel összetettebb képet festenek a sötét anyagról, amely egyfajta új dimenzió, valamiféle grandiózus galaktikus szállítórendszer lehet. Bármi is legyen, ideje újfajta szemszögből vizsgálni e rejtélyes anyag valódi természetét" – mondta Salucci.

(MTI)