Legyen több esze, mint Petőfinek volt!

További Tudomány cikkek

Hiánycikk lett Magyarországon az a szemüveg és fólia, amit a szemünk elé rakva biztonságosan nézhetnénk a Napba - derült ki a Magyar Csillagászati Egyesület hozzánk eljuttatott leveléből, illetve más forrásokból. De mégis mit tehet az, aki pénteken mégis meg szeretné nézni, hogy is fest egy hatvan százalékos napfogyatkozás?

Kezdjük a legfontosabbal. A Nap baromi veszélyes dolog, még így, 149,5 millió kilométer távolságból sem érdemes direkt belenézni, így mindenképpen gondoskodnunk kell valamiféle védelemről. Sokan tervezik, hogy az 1999-es teljes napfogyatkozásnál használt szemüvegüket veszik majd elő a fiókból, de

ne tegyék.

A speciális bevonat azóta simán lepereghetett a fóliáról, és még a legapróbb, akár láthatatlan sérülés is komoly szemsérüléshez vezethet. Az egyetlen kivétel a fémes felületű változat, de ezt is nagyon alaposan érdemes átnézni: ha egyetlen apró lyukat látunk, ahol akadálytalanul áramlik be a fény, dobjuk a kukába a szemüveget.

Fotó: Magyar Csillagászati Egyesület

Az a baj, hogy időközben szinte mindenhonnan elfogytak a pótlásra alkalmas eszközök. A Magyar Csillagászati Egyesületről egy darabig az a hír járta, hogy náluk be lehet szerezni a védőfóliás szemüvegeket, de ők külön cikkben cáfolták, hogy ez így lenne, vagy hogy valaha így lett volna. Azóta az is kiderült, hogy a csillagászati szakboltok is kifogytak az ilyesmiből, szóval marad a házibarkács. De az ilyesmit is érdemes ésszel csinálni.

Tilos a következő dolgok használata:

kormozott üveg;
fotónegatív;
röntgenfelvétel;
akármilyen napszemüveg (nem, több napszemüveg egyszerre sem);
CD-k vagy floppy lemezek.

Tulajdonképpen semmi nem lesz jó, amit otthon találunk, akkor sem, ha első ránézésre jól lefogja a Nap sugarait. Az egyetlen kivétel az ívhegesztésnél használt védőszemüveg, de abból sem mindegy, milyen benne az üveg: 13-asnál gyengébbel ne is próbálkozzunk, ha pedig nem tudjuk, milyen benne az üveg, szintén ne használjuk. A fenti módszerek ugyanazért veszélyesek, amiért olcsó, nem UV-szűrős napszemüveget sem szabad felvenni a mindennapokban: mert a szemünk elé tartott sötét szűrő lecsökkenti a szembe érkező fény mennyiségét, így a pupilla kitágul, viszont a kitágult pupillán át sokkal nagyobb mennyiségben jut a szemünkbe a káros UV-sugárzás.

A legegyszerűbb, biztonságos és olcsó megfigyelési módszerhez nem kell más, mint két darab papír-, esetleg kartonlap. A közepét szúrjuk ki egy tűvel úgy, hogy a lyuk a lehető legkerekebb és legsimább legyen. A lapot a vállunk fölé tartva álljunk háttal a Napnak úgy, hogy a napfény közvetlenül érje a lapot. A lyukon áthaladó fényt egy, a másik kezünkben tartott lapra vetítve máris láthatjuk a Nap tükrözött képét, illetve a napfogyatkozás ideje alatt a Napnak tükrözött képének azt a részét, amit nem takar ki a Hold. Minél messzebb van a második lap, annál nagyobb, viszont annál halványabb is lesz a kép.

Fontos, hogy még az apró lyukon se nézzünk közvetlenül a Napba, ha nem akarunk úgy járni, mint Petőfi, aki 1842 júliusában, a tanácsokra nem hallgatva egy ideig szabad szemmel figyelte az akkori gyűrűs napfogyatkozást, aztán később a Szemfájásomkor című versben rimánkodott a szeme világáért.

Teremtő isten! szemeimre

A vakságot tán csak nem küldöd?

Mi lesz belőlem, hogyha többé

Nem láthatok lyányt s pipafüstöt!

A papírlapos megoldásnál is egyszerűbb, ha egy szabvány tésztaszűrő lyukain keresztül vezetjük a Nap fényét egy papírra (vagy a földre): így egy halom lyukon keresztül látjuk majd, hogy az alapból kerek fényfoltok helyett kiharapott szélő körök vannak a napfogyatkozás alatt.

A szabadszemes megfigyelés mellett távcsővel is próbálkozhatunk, de itt is fontos szabály, hogy

megfelelő védelem nélkül a Nap felé fordított távcsőbe csak az néz, akinek az életben nincs már több olyan dolga, amihez a látására szüksége lehet.

A távcsöveket vagy speciális fóliával kell letakarni (ez az, ami kifogyott a boltokból mostanra), vagy szintén ki kell vetíteni a képüket valahova. Ez utóbbihoz tegyük állványra a távcsövet, és mozgassuk úgy, hogy az okulárból kilépő fény, vagyis a napkorong egy megfelelően távoli falra essen.

Az ilyen megfigyelésnél figyeljünk arra, hogy mindig csak pár perc után tartsunk szünetet, a hő tönkreteheti a távcsövet, főleg ha műanyag eszközről, esetleg ragasztott lencsetagokból összeállított távcsőről van szó. Érdemes komolyan venni ezt, a 2012-es Vénusz-átvonuláskor többen is alábecsülték a Nap erejét, aztán csodálkoztak, mikor olvadni, füstölni kezdett a távcsövük. Ugyanez igaz más technikai felszerelésre is, a Nap a fényképezőgép és a videókamera érzékelőjét is tönkre tudja tenni rövid idő alatt.

A napfogyatkozás kontaktusidőpontjai (minden időadathoz 1 órát hozzá kell adni).

Fotó: Magyar Csillagászati Egyesület

Mivel az egész jelenség elég lassú lefolyású (Budapestről nézve nagyjából péntek reggel 9:32-kor kezdődik, a legnagyobb takarást 10:48-kor érjük majd el, és 11:59-kor már úgy mehetünk ebédelni, hogy vége is az egésznek), nincs is arra szükség, hogy percekig bámuljuk a Napot, elég csak néha leellenőrizni, hogy épp mekkora területet harapott ki a Hold. A jelenség kezdete és vége között néhány percnyi eltérés lehet attól függően, hogy az ország mely részéből nézünk fel az égre, de

általában elmondható, hogy fél tíz körül kezdődik a mutatvány, és dél körülre lesz vége.

Akkor is van mód a napfogyatkozás megfigyelésére, ha a fenti lehetőségek egyikét sem szeretnénk vagy tudjuk kipróbálni. A Magyar Csillagászati Egyesület munkatársai negyvennél is több helyen pakolják majd ki távcsöveiket és egyéb eszközeiket az országban, a pontos listát ezen az előbbi linken lehet megnézni. A helyszínen tartózkodó szakértők természetesen részletes bemutatót tartanak majd, és szívesen válaszolnak az összes kérdésre, akit egy kicsit is jobban érdekel a csillagászat, talán akkor jár a legjobban, ha elsétál egy MCSE-helyszínre.

Azért is érdemes kicsit foglalkozni a mostani részleges napfogyatkozással, mert a mi életünkben hazánk területéről is látható, teljes napfogyatkozás már nem lesz, és ehhez hasonlóan nagy részlet elsötétítését hozó részleges is csak a 2020-as évek második felében (2022-ben lesz egy, de ott csak 30 százalék tűnik el). A mostani napfogyatkozást teljes szépségében szinte kizárólag az északi-tengeri szigetekről, esetleg a sötét sáv vonalába navigáló hajók fedélzetéről lehet majd megfigyelni.