Ahol sokat pletykálnak, nagyobb a társadalmi rend

A társadalmi rend egyik szinte észrevétlen, de a mindennapjainkban nagyon is jelen lévő, fontos tényezőjét, a pletykát vizsgálja Takács Károly, az MTA szociológusa – írja az MTI. A pletyka vizsgálatát Takács szerint az indokolja, hogy a komplex társadalmakban a magas szintű és kölcsönös információcserén alapuló együttműködés nagyon jelentős szerepet játszik.

Megvizsgáljuk, hogy igaz-e az az alapvetés, amely szerint azokban a közösségekben, amelyekben megvan a magasabb szintű információcserén alapuló pletyka, nagyobb a rend, a normakövetés és a hatékonyság, valamint sikeresebben szorítja ki a közösség a deviáns viselkedést

– mondta.

Kutatócsoportját elsősorban az érdekli, milyen hatásai vannak annak, ha a pletyka nem őszinte. Tehát ha valaki szándékosan úgy kívánja valakinek vagy valaminek az elismertségét (a reputációs rendet) megváltoztatni, hogy nem valós információt mond másokról.

Iskolákban már eddig is végeztek kérdőíves kutatásokat, mert a kamaszkor a pletyka és a reputációs rend kialakulásának szempontjából fontos időszaknak számít, ekkor kezdi a közösség kialakítani a saját normarendszerét. Az ehhez hasonló, hagyományos vizsgálati módszerek mellett azonban modernebb eszközöket is bevetnének.

Okosórákkal is rögzítenék például az ehhez hozzájáruló felnőtt közösségek beszélgetéseit, hogy komplexebb elemzésekre is lehetőségük nyíljon. A hálózatkutatás eredményeit felhasználva, térben és időben is szeretnék ábrázolni és értékelni az adott közösségek strukturális formáit. Arra kíváncsiak, hogy a kapcsolati háló szerkezetének milyen hatása lesz arra, hogy a pletyka segítségével egy közösségen belül stabil kooperáció jön létre.

A beszélgetések rögzítésével kapcsolatos jogi és etikai aggályokkal kapcsolatban Takács elmondta, hogy egy szoftver szűrné és egyből törölné a személyesnek minősülő adatokat, az adatokat tehát anonimizálva használnák fel.

A mostani vizsgálatok még csak az első lépést jelentik. Egyelőre kisebb, jól lehatárolható közösségekkel dolgoznak. Később viszont nagyobb, képlékenyebb közösségekben is vizsgálnák a pletykát a pontosabb kép érdekében.

A pletykát sok diszciplína művelői vizsgálták már, pszichológusok mellett kulturális antropológusok is kis közösségekben, például szigeteken. Egy biológusok által megfogalmazott hipotézis szerint pedig akár még evolúciós szempontból is lehet jelentősége. Tóth szerint létezik például olyan irányzat, amely szerint

az emberi nyelv azért alakult ki, hogy a szociális rendet hatékonyan megszilárdítsa az emberben. A folyamat eredményeként pedig nagyon komplex viselkedési formák alakultak ki. Mindebben a pletykának is szerepe lehetett.