![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)
Színváltó pókokat figyeltek amerikai kutatók
Kaméleonpókokat figyeltek meg amerikai kutatók: az ízeltlábúak prédára lesve képesek lassan megváltoztatni a színűket, hogy beolvadjanak a környezetükbe – írja az MTI. A Ball Állami Egyetem biológusai kutatásaikról az Ecological Entomology című szaklapban számolnak be.
![26-researchersi](https://kep.cdn.index.hu/1/0/812/8124/81244/8124450_482e649ba26b8f960b21eb15d8df29ba_wm.jpg)
Gary Dodson professzor és Alissa Anderson a karolópókok (Thomisidae) családjába tartozó egyik faj, a Misumenoides formosipes egyedeit figyelték meg, hogy megállapítsák a színváltás gyorsaságát – olvasható a PhysOrg hírportálon.
„A Misumenoides formosipes egyike azon kevés fajoknak, amelyeknek egyedei képesek visszafordíthatóan megváltoztatni színüket, hogy eggyé olvadjanak azzal a virággal, amelynek szirmain zsákmányra várnak. A nőstények színváltása már korábban is ismert volt, de nem tudtuk, hogy ez a folyamat milyen gyorsan zajlik le, ahogy arról sem volt fogalmunk, vajon a hímek birtokában vannak-e az a képességnek” – fogalmazott Dodson professzor.
A biológusok digitális felvételeket készítettek, hogy megállapítsák, milyen gyorsan képesek a pókok fehér színüket a sárga valamilyen árnyalatára cserélni, vagy a sárga ízeltlábúaknak fehér környezetbe belesimulniuk. Mint kiderült, a sárga karolópókoknak nehezebb kifehéredniük, mint a fehéreknek besárgulniuk. A különbséget a tudósok azzal magyarázzák, hogy élettanilag a sárga színre való váltás kevésbé terheli meg a szervezetet, mint a fordított folyamat.
A tudósok azt is megállapították, hogy a Misumenoides formosipes karolópókok esetében igen erőteljesen nyilvánul meg a nemi dimorfizmus (ivari kétalakúság), hiszen a nőstények testmérete körülbelül hússzor múlja felül a hímekét.
Az aprócska hímek viszont számbelileg vannak fölényben, s minden nőstény "kérők" sokasága közül választja ki az "igazit". A hímek gyakran megküzdenek a kiszemelt nőstény kegyeiért, közülük sokan megsebesülnek vagy életüket vesztik a harcban.
"Megfigyeléseink szerint általában a hímek testmérete és korábbi harci tapasztalata dönti el a küzdelmet. A vizsgálat még egy érdekességgel szolgált, kiderült, hogy a hímek rendszeresen fogyasztják a nektárt, azóta ezt néhány más fajnál is dokumentáltuk" - ismertette a vizsgálat eredményeit Gary Dodson professzor.
![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)