Magunknak köszönhetjük a hőhullámokat

Ebben a borongós időjárásban nehéz átérezni a problémát, de amikor augusztus közepén, a hőségtől elkábulva, arccal előre beleájulunk a kásás görögdinnyébe, akkor jusson majd eszünkbe, hogy az elviselhetetlen hőséget magunknak köszönhetjük.

A világszerte jelentkező hőhullámok mintegy 75 százaléka, a szélsőséges mennyiségű csapadék majdnem egyötöde írható a globális felmelegedés számlájára  

– állapították meg a zürichi Műszaki Egyetem (ETH) kutatói, akik különböző számítógépes klímamodelleket vizsgáltak meg, hogy az emberi tevékenység időjárási szélsőségeket okozó hatását megbecsüljék, írja az MTI. A svájci kutatók a Nature Climate Change című szaklapban publikálták az erről szóló tanulmányukat.

A többi szélsőség a természetes időjárási ingadozás miatt következik be.

A kutatók megállapították, hogy a klíma melegedésével, annak mértékétől függően erősödnek az időjárási szélsőségek. „Kis átlag-hőmérsékleti emelkedés is sokat jelent” – hangoztatta Erich Fischer, a kutatás vezetője.

Ha a Föld átlaghőmérséklete az ipari forradalom előttihez viszonyítva két Celsius-fokot emelkedik, akkor a hőhullámok valószínűsége az ötszörösére nő.

Hasonlóan drámai a felmelegedés hatása az extrém csapadékos napokra is: kétfokos melegedésnél a csapadékszélsőségek 40 százaléka lesz az emberi tevékenység számlájára írható.

Főleg az északi félteke érezné az özönvízszerű esőzéseket. Más, már most is forró vidékeket a hőség napjai még nagyobb kihívások elé állítják – mondta Fischer.