A növényevők több mint fele kihalhat

A nagytestű növényevő állatok – rinocéroszok, elefántok, zebrák, tevék, gorillák – mintegy 60 százalékát fenyegeti a kihalás veszélye egy amerikai tanulmány szerint, amelynek szerzői felhívják a figyelmet arra, hogy ezen fajok populációcsökkenése különösen Afrikában és Ázsiában akkora, hogy üres tájak kísértetképét vetíti fel Földünk legváltozatosabb ökoszisztémáiban.

Az Oregoni Állami Egyetem professzora, William Ripple vezette nemzetközi kutatócsoport a világ legnagyobb testű - 100 kilogrammnál nagyobb súlyú - növényevő állatainak adatait elemezte a rénszarvastól egészen az afrikai elefántig – írja az MTI. Áttekintették ezen állatok veszélyeztetettségi státuszát, a rájuk leselkedő legnagyobb veszélyeket, a populációhanyatlás ökológiai következményeit. Megállapításaikat a Science Advances című tudományos online folyóiratban tették közzé.

A szakemberek 74 növényevő állat helyzetét vizsgálták és arra a következtetésre jutottak, hogy radikális beavatkozás nélkül folytatódni fog a nagy testű növényevők – és sok kisebb testű – eltűnése a világ számos térségében, amelynek hatalmas ökológiai, gazdasági és társadalmi ára lesz.

A tanulmány elkészítését Ripple kezdeményezte az után, hogy hasonló kutatást végeztek a nagy testű húsevő állatok körében. Ez hasonló populációcsökkenést állapított meg esetükben is.

„Arra számítottam, hogy élőhelyük változása lesz a fő tényező a növényevők számának csökkenésében. De meglepetésre az eredmények azt mutatták, hogy a két fő tényező az ember által folytatott vadászat és az élőhelyváltozás. Elemzéseink azt mutatják, hogy utóbbi jóval kiterjed az erdőkön túlra, a szavannákra, mezőkre és sivatagokra. Ezért vezettük be az üres tájak fogalmát” - idézte a professzort a ScienceDaily tudományos ismeretterjesztő hírportál.

A szárazföldi növényevőkhöz mintegy négyezer faj tartozik az Antarktisz kivételével a Föld valamennyi kontinensén. A leginkább veszélyeztetett fajok a fejlődő országokban, különösen Délkelet-Ázsia, India és Afrika területén élnek. Egyetlen, az európai bivaly él Európában. Észak-Amerikában nincs ilyen faj, ott már a legtöbb nagytestű emlős kipusztult a prehistorikus vadászat és az élőhelyváltozások nyomán - írták a szakemberek a tanulmányban.

A világ 25 legnagyobb testű növényevője eredeti élőhelyének már csak átlag 19 százalékán él. Az 1980 óta megháromszorozódott állattenyésztés csökkentette a területükhöz, élelmükhöz, vízhez való hozzáférést, és növelte a vadállatok körében a betegségek terjedésének kockázatát.

Drágább, mint a kokain

A növényevőket jelenleg két ok miatt vadásszák: húsukért és az állati testrészek iránti globális kereslet miatt. A becslések szerint egymilliárd ember él vadhúson. „A tülköket drágábban adják el, mint az aranyat, a gyémántot és a kokaint, Afrikában a keskenyszájú orrszarvút (Diceros bicornis) 2011-ben kihaltnak nyilvánították - emlékeztetnek a kutatók.

A szakemberek szerint a nagytestű növényevők populációcsökkenése számos következménnyel jár: el fognak tűnni a vadon ökoszisztémájának más részei is, csökkeni fog az élelem a nagytestű húsevők, mint az oroszlánok és tigrisek számára. Kevesebb növény fog szaporodni, egyre több erdőtűz lesz, megváltoznak a kisebb állatok, köztük a halak, a madarak és a kétéletűek élőhelyei is.