Budapestnek is van már globális izéje

Minden okom megvan rá, hogy utáljam a Brain Bar Budapest fesztivált, mert napok óta próbálom sikertelenül összerakni a képet, hogy miről is szólt ez a rendezvény. A meghívóban az állt, hogy az előadók az ember és a gép közötti határterületet járják be, a témát azonban olyan tágan értették, hogy a bibliai teremtéstörténettől a valószínűség-eloszlással okosított robotokig minden belefért.

A robotok a jövőből érkezett bevándorlók - mondta Ken Goldberg, a UC Berkeley professzora

Ugyanakkor leborulok a szervezők előtt, most először láttam hazánkban olyan ismeretterjesztő, nem csak tudósoknak szóló tudományos-technológiai fesztivált, amiről a rekeszizmaink rángatózása nélkül elmondhatjuk, hogy globális rendezvény. Néha azt lehetett hinni a nézőtéren ülve, hogy nem is Budapesten, hanem egy amerikai tévéshow forgatásán járunk. Senki sem próbált mentegetőzni, hogy mégiscsak Magyarországon vagyunk, lehetne akár magyaul is előadni: az angol kötelező volt. Oké, időnként volt egy kis mekegés, de az idegen nyelvű szónoklatba csak azok fognak belejönni, akik ezt rendszersen gyakorolják.

Isten nem teljes világot teremtett, de ez nem jön át a fordításokból. Mi emberek azért vagyunk, hogy a világot jobbá tegyük - Köves Slomó rabbi

A Brain Bar fesztivált többek között a Matolcsy-milliárdokkal kitömött Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány támogatta, aminek nagy lehet a jelentősége, mert ezt a tényt a meghívóban is külön kiemelték. Mégsem voltak elnyomva a konzervatív narratívától eltérő vélemények, az első perctől fogva ment a bevándorlózás, és olyan ellenzéki figurák is ott voltak előadóként, mint például az ex-LMP-s Vágó Gábor, valamint a netadós tüntetéseken is szerepet vállaló Várady Zsolt (ex-ex-iWiw), aki most a digitális demokrácia megvalósításával kísérletezik.

Kívül kellett helyezkedni a magyar közéleti témákon

- mondta Böszörményi-Nagy Gergő, a fesztivált szervező Design Terminal vezetője még a megnyitó előtt. Ők inspirációs fesztiválként definiálták a Brain Bar Budapestet, aminek az elsődleges célcsoportja a diákok és a tanárok. „Régóta szerettünk volna Budapestre egy globális eseményt, és úgy gondoltuk, hogy ehhez műfaji újítás kell, nincs igény még egy startup rendezvényre. Az a célunk, hogy néhány év alatt felnőjünk a legnagyobbak közé” - mondta.

Nagy felüdülés volt, hogy az előadók nem termékeket vagy vállalati terveket sujkoltak belénk, mint ahogy a szokásos technológiai rendezvényeken lenni szokott, a reggeltől estig tartó tudományos filozofálás azonban rendkívül kimerítő. A Brain Barnak az adna valódi fesztiváljelleget, ha tágítanák és lazítanák a keretet. Kihagyott ziccer, hogy az ember-gép kapcsolatról nem láttunk rövid színházi performanszokat, változatos kiállításokat szobrokkal, festményekkel és interaktív installációkkal. Ha az a cél, hogy a nézők és az előadók kapcsolatba tudjanak lépni egymással, ahhoz megfelelő környezetet kell teremteni. A széttagolt, kis méretű Akvárium klub ilyen szempontból nem a legjobb helyszín.

Minden technológiai áttörés az előző napon még csak egy őrült ötlet - Eileen Bartholomew, az Xprize alapítvány alelnöke

A helyszínen kikérdezett nézők azt mondták nekünk, hogy nem tudták hova tenni a Brain Bart. Néhány a TED spontánabb, lazább változatának látták, de még így is olyan volt az egész, mint egy élőben előadott magazin. A műszakis diákoknak túl általános volt, a technológiai cégek világából érkezők közt pedig voltak, akik azt nem értették, hogy minek ezekről a témákról naphosszat beszélni. Persze az is lehet, hogy nekünk, nézőknek kell felnőnünk egy ilyen globális fesztiválhoz, ami a kritikai gondolkodást ünnepli. Muszáj lenne kihasználni, hogy ilyen nagy koponyák kerültek elérhető távolságba, és kérdezni, vitatkozni, vagy legalább szóba kell állni velük, ami csak részben történt meg, hiába buzdítottak a szervezők minden egyes előadáson, hogy 

Don't be shy to ask!

Részben önmagáról is szólt Brain Bar: több előadásban arról vitatkoztak, hogy milyen alapfeltételeknek kell teljesülni egy globális központ létrejöttéhez.

Budapest vajon mi?

Abban egyetértés volt, hogy elsősorban élhető környezetet kell teremteni, amihez a fővárosunknak jók az adottságai. Főleg a Szilícium-völgyhöz képest, ami még az amerikaiak szerint is egy barátságtalan sivatag, ahonnan San Franciscóba menekül mindenki, aki csak tud. És éppen ebben van a nagy lehetőségünk, hogy ezt kevesen tudják megtenni, mert az olyan szupersztár városok, mint San Francisco, New York és London, csak a leggazdagabbak számára megfizethetők.

A megvalósítás részeteivel kapcsolatban voltak eltérések. Richard Florida közgazdász és társadalomtudós, aki nem éppen a konzervatív nézeteiről híres, a nyitottságot, az etnikai kisebbségek és a melegek elfogadását tartja fontosnak ahhoz, hogy nőjön a kreatív munkát végzők száma. Fürjes Balázs, a kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos ezzel szemben a központi identitás fontosságát hangsúlyozta ki, és szerinte a fővárosnak - kulturális értelemben - magyarabbnak és keresztényebbnek kell lennie.