További Tudomány cikkek
- Kiderült, az állva végzett irodai munka semmivel sem egészségesebb, mint ha ülve dolgozunk
- Horror vagy médiahack az első fejátültetés?
- És ön mennyit káromkodik a munkahelyén?
- Vulkánkitörések alakíthatták a Hold túloldalát
- Ufószkeptikusok, itt a magyarázat, miért nem találkoztunk még a földönkívüliekkel
A European Research Council (Európai Kutatási Tanács) 2015. június 16-án mutatja be a kutatástámogatási rendszer ötezredik ösztöndíjasát, ennek apropóján tizenkét izgalmas ERC-projektet, köztük a magyar Málnási-Csizmadia András kutatását ajánlják a nagyközönségnek: a magyar kutatók képesek egyetlen sejtre lőni a gyógyszeróükkel. Az ELTE Biokémiai Tanszékén működő csoport munkája mellett a közép-európai régióból mindössze egy csehországi kutatási program került be a válogatásba.
Az ELTE-s kutatócsoport sejtbiológiával foglalkozik, az általuk felfedezett egyedülálló kémiai reakciótípust molekuláris tetoválásnak (Molecular Tattoing) nevezték el. A csoport által kifejlesztett, két-foton lézerrel aktiválható molekulák használhatók élő sejtek és élő állatok vizsgálatához is. Az időzíthetőség mellett a fényaktiváció előnye, hogy a szerek hatása célzottan egyes sejtekre irányítható. A csoport a világon először juttatott biológiailag aktív hatóanyagot, azaz gyógyszert úgy célba egy élő állatban, hogy annak hatása mindössze egyetlen sejtre, vagy a sejt egy meghatározott régiójára koncentrálódjon.
A nemrég kiadott ERC-brosúrában az élettudományok, a mérnöki és fizikai tudományok, a társadalom- és bölcsészettudományok területén megvalósuló kiemelt projekteket mutatják be. Málnási-Csizmadia András programja mellett többek között svájci, holland, nagy-britanniai, skóciai, német, francia, olasz, görög, finn és spanyol kutatás szerepel. Az ERC 2014-es, hasonló kiadványában Vicsek Tamás ELTE-s professzor szerepelt – írja az ELTE honlapja.
Az ERC-vel 2007 óta harminckét ország több mint 600 befogadó intézményében ötezer tudós folytat kutatásokat. Az ERC számos európai országot inspirált arra, hogy saját nemzeti kutatási tanácsokat hozzon létre, vagy új kutatásfinanszírozási rendszert vezessen be. A pályázati alapok 2/3-át a fiatal kutatók támogatására fordítják.
Az ERC 2007-ben alakult, 2013-ig 7,5 milliárd eurós költségvetéssel működött. A Tanács az Európai Unió 2014 és 2020 között megvalósuló, egységes kutatási keretprogramjában (Horizon 2020) 13 milliárd eurót költhet a kiemelkedő kutatások támogatására. Az ERC támogatásával Egyetemünkön folytatott kutatásokat Katz Sándor, Lovász László és Vicsek Tamás is. Az ELTE-n jelenleg több H2020 projekt is fut: Gyimesi Máté a homológ rekombináción alapuló DNS-hibajavítás molekuláris mechanizmusával, Kocsis Bence a galaxismagokkal, Mező Gábor célzott tumorterápiával foglalkozik.