Az ENSZ célkeresztjében a tehénböfögés

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint az állattenyésztésben tartott szarvasmarhák a felelősek az emberi tevékenység okozta metánkibocsátás mintegy 44 százalékáért – emlékeztetnek az Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) című amerikai szakfolyóirat legutóbbi számában megjelent tanulmány szerzői.

A szarvasmarhák, juhok és kecskék bendőjében történő erjedés következtében metán szabadul fel az emésztésben részt vevő mikroorganizmusok hatására. A fejőstehenek így naponta 450-550 gramm metánt bocsátanak ki.

A tudósok felfedezték, hogy a holland DSM Nutritional Products által kifejlesztett 3-nitrooxipropanol (3-NOP) nevű vegyület táplálék-kiegészítőként alkalmazva leköti a bendőben a metán keletkezéséért felelős egyik enzimet anélkül, hogy ez befolyással lenne az emésztésre.

A Pennsylvaniai Állami Egyetemen 48 Holstein szarvasmarha részvételével három hónapon át folytatott kutatás során azt is megállapították, hogy a metánlekötő szer jelentős testsúlynövekedést idézett elő az állatoknál a kontrollcsoporthoz képest. A súlygyarapodás azzal magyarázható, hogy a metánképződésben fel nem használt szén a szövetekbe épül be.

Sem a szarvasmarhák által elfogyasztott élelem mennyisége, sem a rostemésztő képességük nem változott. Egészségükre szintén nem volt hatással a táplálék-kiegészítő – közölte Alexander Hristov, a Pennsylvaniai Állami Egyetem táplálkozástudomány professzora, a tanulmány fő szerzője. Hozzátette azt is, hogy a tehenek tejhozama sem csökkent.

A kutatást a tenyészetekben és tejüzemekben szokásos körülményekhez hasonló feltételek között végezték el – mondta Hristov professzor.

Ha az amerikai élelmiszer- és gyógyszerbiztonsági hivatal (FDA) engedélyezi a metánlekötő szer mezőgazdasági használatát, annak jelentős hatása lesz az állattenyésztésben felszabaduló üvegházhatású gázokra" – vélte a professzor.