Egy tanulmány szerint a heti négy iskolanap jobb, mint heti öt

Nagyjából mióta kitalálták az iskolát, azóta akar minden gyerek a lehető legkevesebbet oda járni, és most nagyon úgy tűnik, hogy a tudomány is az ő oldalukra áll. Egy USA-ban elvégzett felmérés szerint ugyanis bizonyos teszteredmények javulását mérték azoknál a gyerekeknél, akik háromnapos hétvégét kaptak a szokásos szombat-vasárnap helyett.

A tanulmány Colorado államban készült, és az eredmények szerint az olvasási készség mérhetően nem változott, viszont a matematikateszt eredményei jóval magasabbak voltak azoknál, akiknek egy héten három szabadnapjuk is volt.

A kutatás korábbi döntések hatásait vizsgálja, Colorado, Új-Mexikó és Wyoming államban ugyanis sok általános iskola áttért már a négynapos hétre (vagy a háromnapos hétvégére, ahogy tetszik). A döntés eredetileg az iskolák üzemeltetési költségeinek csökkentése miatt született meg. Fontos tudni, hogy a négynapos heteken az óraszámok nem változnak, vagyis valójában öt napot sűrítenek bele négybe az így működő iskolák.

A kutatást végző Georgia-i Állami Egyetem munkatársa, a tanulmány egyik készítője, Mary Beth Walker elmondta, hogy a legérdekesebb az, hogy az eredmények pont ellentétesek azzal, amit a legtöbben vártak. „Azt hittük, hogy a hosszabb napok és rövidebb hetek főleg az alsós általános iskolások eredményeit rontja majd le, mert az ő figyelmüket nehezebb fenntartani hosszabb időn át, ráadásul azt is hittük, hogy a hosszabb hétvége alatt több idejük lesz elfelejteni, amit tanultak.”

Ezzel szemben az eredmények szerint az állami teszteken átlag feletti eredmények születtek. A változás előtti eredmények is jók voltak, vagyis a négynapos iskolai hét semmivel sem rosszabb, mint az ötnapos. Sőt, míg a változás előtt a tanulók 55,5 százaléka ért el jó eredményt, addig az egy nappal rövidebb hetekre átállás után 63,1 százalék volt ugyanez az arány. Az azóta eltelt időben az eredmények csak javultak, a négynapos iskolába járók átlagosan 72 százaléka ér el jó eredményt az olvasási és matematikai felmérőkön.

A tanulmány természetesen nem vehető teljes és megtámadhatatlan eredménynek, hiszen csak a felmérések és a négynapos hét kapcsolatát vizsgálta, azt például nem is igazán lehet tudni, pontosan mi okozta a fejlődést. Egyes vélemények szerint nem is annyira a gyerekek lettek jobbak, hanem a tanárokat dobta fel és sarkallta jobb teljesítményre a tény, hogy plusz egy napot nem kell dolgozniuk. A rövidebb munkahét előnyeiről már korábban is számos tanulmány született, így nem meglepő, hogy a dolog az iskolában is működne. De arra például senki nem tudja a választ, hogy mi történne, ha a négynapos munkahét helyett kipróbálnánk a háromnapos munkába járást.

A mostani tanulmány ráadásul kisvárosi, vidéki iskolákat vizsgált, így nem tudni, hogy a dolog nagyvárosi környezetben is működne-e – szerencsére a következő lépés pont ennek kipróbálása lesz. Az már biztos, hogy ártani nem árt, ha egy plusz napot hozzácsapunk a gyerekek pihenőidejéhez, ráadásul az iskolák is komoly összegeket spórolhatnak a rövidebb nyitva tartással, és a tanárok sem égnek ki pár év alatt, mint most.