Amikor megvakarjuk a fejünket, több ezer bőrsejt, baktérium és gomba kezd röpködni körülöttünk. Amikor az orrunkba túrunk, böfögünk, vagy csupán elkezdünk beszélni, az emésztőrendszerünkben élő mikrobák is csatlakoznak, és persze a szellentéssel is újabb tagok szállnak be a mikroszkopikus házibuliba – mondja James Meadow, aki az Oregon Állami Egyetemen kutatója volt, és társszerzője a személyes mikrobafelhőről írt tanulmánynak a PeerJ című szaklapban.
Néhány érdekesség az emberi testről:
- a saját emberi sejtjeinknél tízszer több más sejt tartozik hozzánk,
- ha minden sejtünk dns-ét elemeznék, a gének alig 2 százaléka lenne emberi.
A kutatók nagy része a belső baktériumflórára fókuszál, mert ezek a mikrobák bontják le az ételeket, harcolnak a kórokozókkal és szabályozzák az étvágyunkat. Meadow azonban a minket körülvevő felhővel foglalkozik, ennek tanulmányozásával ugyanis nyomon tudjuk követni a járványokat, és talán még a bűnözőket is.
Meadow elsősorban azt akarta kideríteni, hogy az embereket körülvevő mikrobiális felhő miként vizsgálható, mennyire egyedi a dns-lenyomata. Egy viszonylag kevés résztvevőn elvégzett kísérlet eredménye az volt, hogy a tizenegy vizsgált személy felhője nagyon különbözött, és eltérő mértékben hagytak maguk mögött mikrobiális nyomokat.
A kutatómunka eredményei iránt máris van érdeklődő. Egy amerikai vállalat kórházakban vizsgálná a baktériumfelhőket, mert keveset tudunk a járványok kialakulásáról, és jó lenne megakadályozni az antibiotikumoknak ellenálló gyilkos kórokozók terjedését.
Elméletileg az is lehetséges, hogy a bűnügyi nyomozók egy gyanúsítottnak felmérik a mikrobiális felhőjét, és összehasonlítják azt a tett helyszínén megtalálható nyomokkal. Ehhez elképesztően átfogó adatgyűjtés szükséges, ami most még nagyon scifi, de a jövőben elképzelhető, hogy a műszerek a nyomkövető kutyáknál is megbízhatóbban kiszagolják az elkövetőt.