Galaktikus ősrobbanás repeszeit vizsgálják
A Hubble űrtávcsővel vizsgálták a Fátyol-köd nevű szupernóva-maradvány eddig ismeretlen részleteit. Az új és a régebbi felvételek összehasonlításával a maradvány tágulása is vizsgálható lesz – írja a Csillagászat.hu.
Az egyik legismertebb szupernóva-maradvány, a Hattyú csillagképben látható Fátyol-köd a redőzött szálas szerkezetéről kapta a nevét. A 2100 fényévre található maradvány látható átmérője hat teliholdnyi, valódi mérete 110 fényév körüli. Az új képet a Hubble hat kisebb, nagyjából két fényév átmérőjű területeket lefedő felvételeiből állították össze.
A képet alaposan megvizsgálva számos gázfürtöt vehetünk észre, amelyek anyaga valaha a Napnál vagy hússzor nagyobb tömegű csillag része volt. Az ősi szupernóva-robbanás gyorsan mozgó lökéshulláma beleütközött a hideg, sűrűbb csillagközi gáz falába ütközve gerjesztette, illetve fénykibocsátásra késztette azt. A köd annak a kis sűrűségű buboréknak a széle mentén húzódik, amelynek anyagát a haldokló csillag fújta az űrbe a pusztulását okozó robbanás előtt.
A kép részletesen megmutatja a lökéshullám, illetve a buborékot alkotó gáz és por ütközése után kialakult szerkezetet. A fényes szálak jelzik azokat a részeit, ahol a lökéshullám viszonylag sűrű területeket ért el.
A kutatók a most készült felvételeket össze fogják vetni a Hubble által 1997-ben rögzített képekkel; ennek alapján megvizsgálhatják, hogy mennyit tágult a köd az elmúlt 18 évben.