Különleges vulkáni tevékenység folyhatott a Holdon

Szokatlan, a Holdon korábban nem tapasztalt vulkanikus aktivitás felelős a déli pólus melletti mafikus bucka létrehozásáért egy új tanulmány szerint. A Brown Egyetem geológusai korábbi adatok összesítése alapján megállapították, hogy a buckát olyan folyamatok alakították ki, amelyeket egy óriási becsapódás indított be.

A mafikus képződmények olyan magmás kőzetek, amelyek a bennük található szilikátok (főleg olivin és piroxén) hatására elszíneződnek. Magát a mafikus buckát már a kilencvenes években felfedezték (szintén a Brown Egyetemen). A 800 méter magas és 75 kilométer széles képződmény a Déli-sark–Aitken-medence nevű óriási becsapódási kráter közepén található. Amellett, hogy ez a Naprendszer legnagyobb ismert becsapódási krátere, a különlegességét az adja, hogy sok benne a kalciumban gazdag piroxén, holott a környező kőzeteknek alacsony a kalciumtartalma.

Hogy megfejtsék a képződmény eredetének rejtélyét, a kutatók több korábbi küldetés eredményeit vetették össze. Felhasználták

• a Csandrajáan–1, az első Hold körüli pályára állított indiai űrszonda ásványtani térképező műszerének,
• a NASA Lunar Orbiter Laser Altimeter (LOLA) nevű lézeres magasságmérő berendezésének és
• a Hold gravitációs mezőjét feltérképező GRAIL küldetésnek az adatait is.

Az összesített adatok alapján két forgatókönyvet tartanak elképzelhetőnek. Az első szerint az óriási becsapódás olvadt kőzetek ötven kilométer mélyen forrongó üstjét hozta létre. Ahogy a massza elkezdett kihűlni és kristályosodni, összehúzódott, és a felszínre nyomta a még mindig olvadt anyagokat a kráter közepén.

A másik lehetőség, hogy a Hold köpenye röviddel a becsapódás után megolvadt. A becsapódás több tonnányi követ robbanthatott ki a medencéből, ahol így egy alacsony gravitációjú régió jöhetett létre. Ennek hatására a medence középső része megemelkedhetett, ami részleges olvadást okozhatott a köpenyben, ez törhetett ki a bucka formájában.

Ha a forgatókönyvek valamelyike helytálló, az egy teljesen új, korábban soha nem látott vulkanikus folyamatot jelezhet

– mondta Daniel Moriarty, az elméletet leíró tanulmány vezető szerzője. Az elméletet, illetve a pontos forgatókönyvet a Holdról származó kőzetminták közvetlen vizsgálatával lehetne bizonyítani.