Legyen ön is vegán vámpír!

A nyírfavíz vagy nyírfanedv, népies nevén virics pontosan az, amire a neve utal: a nyírfa nedve, amit kora tavasszal lehet lecsapolni úgy, hogy egyszerűen fúrunk egy lyukat a fába, és beledugunk egy csövet. Ami kifolyik, az a nyírfanedv, tulajdonképpen a fa vére, aminek rögtön óriási pozitívuma, hogy a segítségével a keményvonalas vegetariánusok is játszhatnak vámpírt. A fák megcsapolása és a nedv elfogyasztása nem mai találmány, így készül például a juharszirup is.

Kanadában és Alaszkában a nyírfa nedvéből is hagyományosan szirupot készítenek, Észak-Európában, Oroszországban azonban inkább frissen megisszák (másképp nem is nagyon lehet, mert hamar megromlik). Magyar nyelvterületen is komoly hagyománya van a nyírfavíznek, a csángóknál a mai napig élő tradíció a fogyasztása, erről nemrég a Pécsi Tudományegyetemen született egy tanulmány.

A néphagyomány mindenféle gyógyító hatásokat tulajdonít a nyírfanedvnek, néprajzkutatók ezt szépen összegyűjtötték, elég szórakoztató megfigyelni a variációkat. A magyar folklór például gyomorbántalmakra és szeplők eltüntetésére ajánlotta, a bolgárok hajnövesztésre, a svédek vesekőre, a skótok reumára, és így tovább. Ez persze mind semmi ahhoz képest, ahogy ma a bioboltokban a bioanyuk ajánlgatják egymásnak egészen elképesztő dolgokra: szembe cseppenteni sejtépítésre, vagy lábgomba ellen, esetleg csecsemőknek a kötelező védőoltással kapott mérgek kivezetésére, és hasonlók.

Az egészséges (vagy annak kikiáltott) szupervizek piaca óriási üzlet. Amerikában és Nyugat-Európában a jelenlegi kedvenc a kókuszvíz, aminek az éves amerikai forgalma félmilliárd dollár körül van. Elég vicces, hogy miközben a célközönség ezeket főként azért issza, hogy elmondhassa magáról, hogy nem kólát és hasonló egészségtelen vackokat fogyaszt, a három piacvezető márkát valójában a Coca-Cola, a Pepsi, és a Red Bull gyártja. További tréfás adalék, hogy amikor a Coca-Colát beperelték a Vitamin Water megtévesztő reklámja miatt, a cég ügyvédei azzal védekeztek a bíróságon, hogy

épeszű ember nem gondolhatja azt, hogy ez a cucc tényleg egészséges lenne.

Hát erre az előrejelzések szerint idén egymilliárd dollárosra bővülő piacra próbál betörni nagy erőkkel a nyírfavíz (Ukrajnában és Oroszországban egyébként régóta lehet már kapni palackozva, fillérekért). Tőlünk nyugatabbra komoly marketing támogatja, nálunk egyelőre inkább bioboltokban hódít, illetve csináldmagad-módszerrel az internet Antalvali, Mindenegyben és Szabadonébredők által meghatározott mélysötét Bermuda-háromszögében. 

Ez már éppen elég ok arra, hogy megnézzük, mi a fene van valójában a nyírfavízben, és az mire jó.

Mindent gyógyít? Mindent IS!

Első körben egyszerű érdeklődő vásárlóként felkerestem pár offline és online bioboltot, és megkérdeztem tőlük, mire ajánlják a nyírfavizet. Rendkívüli dolgokat sikerült megtudni, a teljesség igénye nélkül:

• Magába zárja a salakanyagokat, ezért vértisztító, és méregtelenítő hatású, így alkalmas például a védőoltásokban levő méreg semlegesítésére is.
• Benne van a fa immunrendszere, és ezzel megerősíti az ember immunrendszerét, ezért lehet anyatej, sőt, infúzió helyett is adni.
• Kiöblíti a nyirokcsomókat, ezzel helyreállítja az anyagcsere belső egyensúlyát.
• Sejtszinten regenerálja a szerveinket, és extra oxigénnel látja el a sejteket.
• Megelőzi a rákos daganatok kialakulását.

Különösen érdekes volt, hogy amikor visszakérdeztem a hatásmechanizmusra, vagyis arra, hogy konkrétan milyen hatóanyag, miért és hogyan éri el ezeket a csodás hatásokat, a reakció minden esetben ugyanaz volt: értetlen tekintette/hangsúllyal elismételték a legutóbbi mondatot.

Hogyhogy hogyan, hát sejt-szin-ten adja az oxigént az im-mun-rend-szer-nek, és így véd meg a rák ellen, természetesen.

Gondolom, senkinek nem kell különösebben magyarázni, hogy ezeknek a felvetéseknek egyesével sincs az égvilágon semmi értelmük, hát még együtt.

Második nekifutásra az internet kicsit tudományosabb szintjét hívtam segítségül. A nemzetközi sajtó nem bulvár részeiben csupa olyan szakértő nyilatkozatát találtam, akik azt mondták, hogy a nyírfavízzel kapcsolatban elég kevés tudományos kutatás zajlott a világban, azok pedig nem mutattak fel semmilyen bizonyítékot arra, hogy szuperegészséges vagy gyógyító hatású lenne. A PubMed adatbázisában egyáltalán nincsenek a nyírfavíz emberi fogyasztásával kapcsolatos kutatások, a Google Scholar is leginkább csak olyan tanulmányokat dob ki, amik a nyírfanedvben található cukor kémiai összetételét boncolgatják. Egy lengyel tanulmány utal arra, hogy Oroszországban, még a szovjet időkben valóban folytak tudományos kutatások annak kiderítésére, hogy jó-e a nyírfa leve rák, tuberkulózis és még vagy másfél tucatnyi betegség ellen, és létezett is nyírfanedvből előállított orvosság.

A tanulmány azzal zárul, hogy a nyírfanedv kora középkorig visszavezethető fogyasztása a cukor- és ebből fakadó energiatartalmának, az édes íznek és a könnyű hozzáférhetőségének volt köszönhető, arra pedig nincs bizonyíték, hogy valaha bármilyen betegséget gyógyított volna.

Jó, de mi van benne?

Ezt szerencsére egészen pontosan tudjuk, egy aránylag friss lett tanulmánynak hála, amiben az utolsó molekuláig kielemezték, mit tartalmaz a nyírfanedv. Víz. Némi cukor (nagyjából 11 gramm egy literben), kevés C-vitamin (tényleg kevés, egy literben 3,2 milligramm, ugyanennyi narancslében simán megvan 400 is), és egy csomó ásványi anyag. Most jön a trükk:

Ami persze abszolút logikus dolog, de egyúttal meg is torpedózza az univerzális csodatevő hatást, ha a hatóanyagok a nyírfavízben gyökeresen eltérhetnek már attól, hogy a fának, amiből csapolták, éppen melyik erdő melyik sarkában sikerült kihajtania.

„Ez alapvetően cukros víz pár ásványi anyaggal, aminosavakkal és C-vitaminnal. A C-vitamin elég jó cucc, de azért nem váltja meg a világot, pláne ilyen mennyiségben. Minden más, ami benne van, egyáltalán nem tűnik különlegesnek. Viszont az elég biztosnak látszik, hogy legalább nem kártékony. Persze nem zárhatjuk ki, hogy valami olyan csodacucc van benne, amit ebben a cikkben nem mértek meg, vagy jól eltitkolták, és az ment meg mindenkit mindentől. Mindenesetre ha választhatnék, én inkább a juharlét kóstolnám meg, abban a tanulmány szerint több a C-vitamin és a cukor is, szóval biztos finomabb” – foglalta össze az általunk megkérdezett biológus a véleményét, amikor megkértük, hogy segítsen értelmezni a tanulmányt.

Továbbmentünk, és két dietetikust is megkerestünk, hogy kiderüljön, mi fog történni, ha az ember nekiáll nyírfavizet inni. Egybehangzó, óvatos válaszokat kaptunk: nagyon kevés az értékelhető szakirodalom a nyírfavízről, de az összetétele alapján (ami ráadásul eredet szerint elég sokban változhat) különösebb pozitív élettani hatása valószínűleg nincs.

Végül eljutottunk dr. Csupor Dezsőhöz, aki a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karának adjunktusa és a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság gyógynövény-szakosztályának elnöke. Ha van Magyarországon ember, aki ért a különféle növények gyógyító hatásaihoz, akkor ő az. Hardcore természetgyógyászat-hívők szeretik úgy elképzelni a modern orvostudományt, hogy az minden természetközeli módszert elvből elutasít. Ehhez képest: „Sok példát lehetne említeni olyan növényekre, amelyek népi gyógyászatban használt növényből váltak modern gyógynövénnyé (a modern ez esetben bizonyított hatásosságot jelent). Az ilyen növényeket a tradicionális medicinában általában valamilyen markáns, specifikus hatásuk miatt használták, és ez jelentette a modern alkalmazás alapját is. Ha a felhasználás céljai nagyon szerteágazóak – mint például a nyírfavíz esetén –, az arra utalhat, hogy az anyagnak nincsenek olyan jelentős célzott hatásai, amelyek a gyógyításban kiaknázhatóak" – kezdte a szakember.

A nyírfavízről a véleménye egybevág a többi megkérdezettel: „Előállítását tekintve a nyírfavíz különleges termék, összetétele alapján azonban nem mondható annak. Fő összetevőként literenként néhány gramm cukrot (ennek többsége szacharóz, azaz répacukor) és legfeljebb pár száz milligramm fehérjét tartalmaz. Ásványianyag-tartalma nem magasabb egy átlagos ásványvízénél, C-vitaminból jóval kevesebb van benne literenként, mint egy pohár almalében.”

„Ettől még a nyírfavíz joggal tekinthető egy egészséges, különleges ízű üdítőitalnak, de csodát, gyógyulást ne várjunk tőle. A nyírfavízzel kapcsolatos tudományos vizsgálati eredmények (hiánya) sem támasztják alá a gyógyászati felhasználás létjogosultságát. Az viszont óvatosságra int, hogy szennyezett talajon növő fák nedveiben nagy mennyiségben jelennek meg nehézfémek, így ismeretlen eredetű, ellenőrizetlen összetételű termékek esetén az ebből fakadó kockázattal is számolni kell. Persze ezt a veszélyt nem érdemes túlbecsülni, de a teljes képhez ez is hozzátartozik. Természetesen nem meglepő hogy azok, akik a nyírfaviricsre alapozzák a vállalkozásukat, nem érdekeltek abban, hogy ezt a terméket reálisan mutassák be a vásárlóközönségnek” – mondta dr. Csupor Dezső.

Inni vagy nem inni

A csodavízről tehát nagyjából a következőket tudtuk meg:

• Ártani nem árt (bár ha ellenőrizetlen forrásból származik, lehetnek benne olyan csúnyaságok, amik a szennyezett talajból jutottak a fába).
• Egészségesnek egészséges, bár nem annyira, mint egy átlagos gyümölcslé.
• Csodatevő gyógyító hatásai egészen biztosan nincsenek (olyan hatásai, amikkel reklámozva el akarják adni, konkrétan semminek nincsenek).

Ha mindez megér önnek literenként ötezret, igyon egyet a mi egészségünkre is.