Önmagából épít hidat a hangyahadsereg

Egymásba kapaszkodva, másodpercek alatt képesek hidakat és más stuktúrákat építeni a közép-amerikai esőerdőkben élő Eciton hamatum hangyafaj légiói, hogy semmi se akadályozza meg őket az élelemgyűjtésben. A munkálatokat senki sem irányítja, a hangyák egyszerűen csak elkezdenek megakapaszkodni a szakadék szélén, illetve egymásba, egészen addig, amíg el nem érik a túlpartot. Ez a kollektív intelligencia új betekintést ad az állatok viselkedésébe, és segítheti az önállóan dolgozó robotrajok kifejlesztését.

Most keveset tudunk arról, hogy a nagy csoportban dolgozó állatok miként mérlegelik az előnyöket és a kiadásokat - jegyezte meg Iain Couzin, a Princeton kutatója a PNAS-ban publikált tanulmány fő szerzője. Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy az egyedek ökölszabály szerint, vagyis egyszerű helyzetfelmérés alapján döntenek. Most sikerült kimutatni, hogy a nagy csoportoknál is érvényesül ez az irányelv. A hangyák úgy dolgoznak egységben, hogy közben csak a közvetlen környezetük körülményeit ismerik.

A hangyáknak fogalmuk sincs arról, hogy mennyien alkotják a hidat, és mennyien haladnak át rajta. Ennek ellenére úgy módosítják a helyzetüket, hogy amikor már mindenki áthaladt, a híd is pillanatok alatt lebomlik, és mindenki halad tovább az élelembeszerző körúton.

A hangyakolóniák viselkedése eddig is jó alapot adott a távközlési és navigációs algoritmusok fejlesztéséhez. A hangyák is akkor kezdenek építkezni, ha valamilyen irányban fennakadást észlelnek, tulajdonképpen egy forgalmi dugót oldanak fel vele. Ezt a viselkedést utánozva a katasztrófák helyszínén dolgozó robotok is hatékonyabban tudnának működni. Ott is ismeretlen helyzetekre kell azonnal megoldást találni, hogy egy pillanatra se akadjon meg a felderítő munka.