18300 ember jelentkezett összesen a felhívásra, ebből négyezren az utolsó 48 órában – ennyi emberre még az űrhivatal sem számított, legalábbis ezt mondta Anne Roemer, a kiválasztási eljárás lebonyolításával megbízott NASA-dolgozó. Utoljára 2011-ben volt hasonló lehetőség, akkor 6100-an jelentkeztek űrhajósnak. Közülük összesen 8 embert választottak ki, vagyis akkor nagyjából 0,13 százaléknyi esélye volt a jelentkezőknek. Ez azt jelenti, hogy a jelentkezőknek kevesebb esélye volt, mint bejutni a Princeton vagy az MIT egyetemek valamelyikére, ahol a felvételizők 8 százaléka kap lehetőséget.
Azoknak viszont, akik ebben a körben akartak űrhajósok lenni, még kisebb az esélyük.
A maradék, még mindig nagyon sok jelöltet aztán igazi NASA-alkalmazottak, néha akár volt vagy aktív űrhajósok személyesen nézik át (nem valami algoritmus, mint sok fejvadász cégnél), hogy 4-600, komolyabb ellenőrzésre érdemes embert kiválasszanak.
Végül összesen 120 embert hívnak majd be a houstoni Johnson Űrközpontba interjúra, és 8-14 embert választanak ki összesen, elméletileg 2017-ig.
Bár az amerikai űrhajósok mostanában nincsenek túl sokan a világűrben, de a következő két évtizedben (ha minden jól megy) megszaporodnak majd a hosszabb távú, emberes küldetések. Az sincs kizárva, hogy épp most választják ki azokat az embereket, akik majd először lépnek a Mars felszínére, valamikor a harmincas évek közepén.