Eddig csak az úszómedencébe szórt klórt stabilizálták az izocianursav nevű molekulával, de a McGill Egyetem kutatói ennél sokkal nemesebb felhasználási módját találták meg. Ezzel az olcsó molekulával át tudják alakítani a dns struktúráját, és a jól ismert dupla spirálból tripla spirálokat alakítottak ki.
Nanotechnológiás lego
A hatvan évvel ezelőtt felfedezett dns négy építőkockája az adenin, a timin, a guanin és a citozin. Ezekből a betűkből azonban nemcsak a biológiai életben kulcsfontosságú géneket lehet összerakni, hanem más nanoméretű struktúrákat is. Ez a munka azonban igen költséges és bonyolult.
A McGill egyetem kutatói, Hanadi Sleiman vezetésével, teljesen új dns-szerkesztési módszert dolgoztak ki. A munkába nyolc éve vágtak bele, amikor Sleiman megemlített a laborban, hogy érdemes lenne ránézni erre az izocianursavra, mert a szerkezete nagyon alkalmasnak tűnik ahhoz, hogy a dns alkotóelemeihez tudjon kapcsolódni. Az egyik diák elkezdett kísérletezni vele, és azzal ment vissza Sleimanhoz, hogy rostokat látott az atomi erőt mérő speciális mikroszkóppal.
Mint később kiderült, ezeknek a rostoknak igen különleges struktúrájuk van, az izocianursav képes volt az adeninekből újfajta formákat, tripla spirálokat kialakítani. Ezzel a módszerrel elérhetőbbé tudják tenni ezeket az összetett felépítésű molekulákat, és elkezdhetnek dolgozni azon, hogy kitalálják, mire használják fel az biokémia vagy az anyagtudományok területén.