A nemi betegségek miatt válhattunk monogámmá

A szexuálisan terjedő betegségek is hozzájárulhattak a monogámia kialakulásához a földművelésre áttérő őskori társadalmakban – állapította meg számítógépes szimulációval egy kanadai kutatócsoport. A Waterloo-i Egyetem kutatói demográfiai és fertőzésterjedési paramétereken alapuló számítógépes szimulációval modellezték azt, hogyan alakulhattak az emberi csoportokon belül a partnerkapcsolati szokások.

Amikor a vadászó-gyűjtögető csoportok letelepedtek és földművelő közösségeik egyre nagyobbra nőttek, a nemi betegségek terjedése jelenthette azt a veszélyt, amely miatt a monogámia társadalmi normája kialakulhatott az addig poligám közösségekben – írja az MTI a Nature Communications szaklapban megjelent tanulmány alapján.

Amikor a populáció létszáma megnő, a nemi betegségek károsítják a poligám férfiak termékenységét, így a partnerkapcsolati szokások megváltoztatása a legelőnyösebb az egyén és a csoport számára is. Az őskori vadászó-gyűjtögető csoportokban szokás volt, hogy néhány férfi a populáción belül élő nők közül sokkal lépett kapcsolatba a minél több utód érdekében. Ezekben a korai társadalmi csoportokban, ahol egyszerre legfeljebb harminc szexuálisan aktív egyed élt, a nemi betegségek járványai nem tartottak sokáig, a csoport életét sem befolyásolták jelentősen.

Azonban ahogy a földművelés elterjedésével megnőtt a csoportok lélekszáma, a kutatók szerint nőtt a nemi betegségek gyakorisága a poligám hálózatokban, amelyek egymással is átfedésben lehettek. Modern gyógyszerek hiányában a szifilisz, a chlamydia és a gonorrhea (tripper) okozta meddőség is gyakorivá válhatott, ezért előnyösebbnek bizonyult egyetlen partnerrel kapcsolatot tartani, de még fontosabb volt, hogy megbüntessék azokat a férfiakat, akik kitartottak a poligámia mellett.

"Kutatásunk arra világít rá, hogy a természeti környezet egyes tényezői, többek között a fertőző betegségek alapvetően befolyásolhatják a társadalmi szabályok alakulását. Azt is megmutattuk, hogy a matematikai modelleket nemcsak a jövő megjósolására, hanem a múlt megértésére is használni lehet" – mondta Chris Bauch matematikus, a tanulmány egyik szerzője.