Tömeges korallfehéredés pusztítja a Nagy-korallzátonyt

Az ausztrál Nagy-korallzátony északi és középső részének legalább 35 százaléka teljesen elpusztult a korallfehéredés következtében, a déli rész szerencsésebb volt, 95 százaléka megmenekült – jelentették be hétfőn a kutatók. Mindez azért is súlyos probléma, mert a világörökségi helyszín évente nagyjából ötmilliárd ausztrál dollárral járul hozzá az ország turistaforgalomból származó bevételeihez a szakemberek szerint.

A mutatók valószínűleg tovább fognak romlani, mivel az érintett régiók korallfehéredés sújtotta, ám eddig megmaradt területeinek – 65 százalék – egy része sem képes regenerálódni - állapították meg a szakemberek.

„Ausztrália mostanáig kitartott amellett, hogy a világörökségi státuszt biztosító északi régió megőrizte épségét, most azonban hatalmas a csapás” – mondta Terry Hughes, a Queensland állambeli James Cook Egyetem munkatársa.

Ausztrál kutatók idén márciusban arról számoltak be, hogy a korallzátony mindössze hét százalékát nem érintette a korallfehéredés. Már akkor komoly aggodalmukat fejezték ki az északi zátonyok jövőjét illetően.

A régió 84 korallzátonyának állapotfelmérését célzó légi és víz alatti vizsgálatokkal megállapították, hogy a vártnál sokkal súlyosabb a helyzet.

„Tizennyolc éven belül ez a harmadik alkalom, hogy a Nagy-korallzátonyt tömeges korallfehéredés sújtja a globális felmelegedés következtében, a jelenlegi folyamat az eddigi legsúlyosabb” – fogalmazott Hughes.

A szakemberek szerint az adatok még aggasztóbbak lennének, ha a zátonyt januárban elérő Winston-ciklon nem hűtötte volna le a középső és déli részeket. A korallfehéredés a beteg korallzátonyok jellegzetes vonása. Amikor a tengervíz túlságosan felmelegszik, a korallokban élő, azok színét adó algák kilökődnek és csak a fehéres színű mészváz marad utánuk.

Ha a folyamat hosszan tart, a korallok elpusztulnak, ami súlyos csapást jelent az élőhelyként és táplálékként a korallokra támaszkodó halakra és rajtuk keresztül az emberekre is. A korallfehéredést a tengervíz hőmérsékletének emelkedése okozza, aminek hátterében a klímaváltozás és a Csendes-óceán trópusi vízfelszínének felmelegedését okozó El Nino légköri jelenség áll.

A kutatók szerint a legfrissebb eredmények arra sarkallhatják az UNESCO világörökségi bizottságát, hogy felülvizsgálja a tavalyi döntését arról, hogy egyelőre nem kerül fel a világ veszélyeztetett természeti örökségeinek listájára a Nagy-korallzátony.