Tudományos áttörést hozott a jegesvödrös őrület
További Tudomány cikkek
- Magyar szenzáció: a világon elsőként sikerült a Hold talajában növényt termeszteni
- Katasztrófa történhet, ha nem lép időben a NASA
- Már a múlté a Covid rekordja, kiderült, melyik a leghalálosabb betegség a világon
- Lezárult a HUNOR Magyar Űrhajós Program tudományos portfóliójának hazai értékelése
- Hatékony lehet a retina utolsó képe a gyilkos megtalálásában?
Azt gondolták, hogy tökéletesen értelmetlen dolog ország-világ előtt jeges vízzel leönteni magát? Nagyobbat nem is tévedhettek volna!
Talán még önök is emlékeznek 2014 legnagyobb hullámokat vert közösségi őrületére, a jegesvödör-kihívás vagy Ice Bucket Challenge néven futó akcióra. Ennek az volt a lényege, hogy az ember leöntötte vagy leöntette magát egy vödör jeges vízzel és/vagy pénzt ajánlott fel jótékony célra, majd másokat is erre buzdított. Az eredeti cél az ALS, vagyis amiotrófiás laterálszklerózis kutatásának támogatása volt, ebben az izomsorvadásos betegségben szenved Stephen Hawking világhírű elméleti fizikus is. A jelenség magyar csúcspontja egyértelműen az volt, amikor Falus Ferenc, a baloldal akkori főpolgármester-jelöltje is beszállt a buliba.
A közösségi médiát akkoriban elárasztó kihívást sok kritika érte, amiért látszólag kiállt egy fontos ügy mellett, de valójában semmilyen valós hatást nem ért el, pláne, hogy egy idő után a jótékonykodós rész ki is kopott a történetből. Erre cáfolt most rá a nemzetközi ALS-szövetség, amely bejelentette, hogy az akció igenis komoly segítséget jelentett:
A közösségi kampány több mint 100 millió dollárt (28,5 milliárd forintot) gyűjtött össze 30 nap alatt, amiből több ALS-kutatási projekt teljes finanszírozása is kijött. Az egyik ilyen volt a Project MinE, amely megtalálta a gént, és a kutatók szerint a betegség új típusú kezeléséhez vezethet.
Az új gén neve NEK1, és csak az ALS-esetek 3 százalékával áll összefüggésben, viszont mind az örökölt, mind a spontán jelentkező változatnál jelen van, ami a kutatók szerint az eredmény jelentőségét adja, mert segíthet megérteni, amit a mai napig nem tudunk: hogy miért alakul ki a betegség.
A nagyszabású projektben 15 ezer beteg genomját szekvenálták, a Nature Genetics szaklapban megjelent tanulmányt pedig 11 ország 80 kutatója jegyzi.