Olivér
1 °C
5 °C

Ókori átoklemezekre bukkantak Szerbiában

2016.08.10. 14:06

Ezüst és arany lamellákba vésett varázsszövegeket tartalmazó, körülbelül 2000 éves amulettekre bukkantak régészek Szerbia délkeleti részén, Kostolac mellett, ahol az ókorban Viminacium városa volt - írja az MTI. 

A varázsszövegek többsége ártó célzatú, megkötő átkokat tartalmaz, de bajelhárító vagy gyógyító szövegeket is írtak az amulettekre - közölte Ilija Dankovic, a szerb tudományos akadémia (SANU) régészeti intézetének kutatója. A lemezkéket legtöbbször az idő előtt elhalálozott vagy erőszakos halált halt emberekkel együtt temették el, hogy az isteneknek üzenjenek velük. Dankovic szerint az arany és az ezüst lamellára írt szövegekkel a jóindulatú isteneknek akartak üzenni.

A tudósokat meglepte az egyedi felfedezés, amilyenre még nem volt példa az ókori Róma területén.

Miomir Korac, a régészeti intézet igazgatója és a Viminacium projekt vezetője a sajtónak úgy nyilatkozott: az ezüstlapon található üzenet szimbólumokat tartalmaz, és a tartalma egyelőre teljes rejtély maradt, míg az aranyon görög ábécét használtak, ugyanakkor a szöveget nem görögül vésték bele, hanem arámi nyelven. A nyelvészek mindössze néhány közel-keleti isten és démon nevét tudták megfejteni, akiket az amulett viselőinek megvédésére kértek.

Az aranylemez szövegében egyszerre említik Baált, a zsidó szentírásban a hamis istent, és Jahvét, aki az egyedüli teremtő isten

- közölte Korac, hozzáfűzve, hogy ez példa nélküli, olyan, mintha a keresztények egyszerre imádkoznának Krisztushoz és az Antikrisztushoz.

Az elhunytak egy korai keresztény szektához tartozhattak - vélte a kutató.

A Római Birodalomban, a mai Egyiptom és Olaszország területén korábban is találtak hasonló átkokat és imádságokat tartalmazó lemezeket, de soha ilyeneket, mint amilyenekre Viminaciumban leltek. Az eddig feltárt lamellákon a szimbólumok mellett mindig volt egy görög vagy latin szöveg, amely megmagyarázta, mit kér viselője a másvilági erőktől - mondta el a projektvezető.

A speciális ólomkapszulákba rejtett amulettekre egy családi sírboltban bukkantak a régészek. A festett falú sírkertben a 3-5. században temetkezhettek, és két évszázadig volt használatban. Az 1,8 méter mélyen lévő 11 sírban a csontvázak mellett számos ékszert is találtak.

Az egykori temető a készülő kostolaci hőerőmű helyén fekszik, az építkezések előtti régészeti vizsgálódások során bukkantak a sírokra. Mindazonáltal Viminacium területén korábban már több mint 14 ezer sírhelyet ástak ki régészek, így a volt római város körüli térség számít az egykori római birodalom legnagyobb feltárt temetkezési helyének.