A moha lehet a nagy oxigénrejtély kulcsa

A legősibb növények, köztük a mohák és a zuzmók térhódítása adhat magyarázatot arra a tudósokat régóta foglalkoztató rejtélyre, hogy miként került elegendő mennyiségű oxigén a Föld légkörébe, írja az MTI. Az oxigén jelenlegi formájában 2,4 milliárd éve jelent meg a légkörben a nagy oxigenizációs esemény alatt, de csak nagyjából 400 millió évvel ezelőtt érte el mai koncentrációját.

Ez az oxigéntöbblet új lehetőségeket teremtett a földi életben, a kutatók pedig régóta vizsgálják, mi tehette ilyen oxigéndússá a légkört. Az amerikai tudományos akadémia lapjának (PNAS) aktuális számában közölt tanulmány szerint az oxigéntöbblet a legősibb növényektől származik, amelyek először népesítették be a szárazföldet körülbelül 470 millió évvel ezelőtt.

Az Exeteri Egyetem professzora, Tim Lenton vezette nemzetközi kutatócsoport elmélete szerint ezek az ősi növények folyamatosan bocsátották az üledékes kőzetekbe a szerves szenet, a légköri oxigén elsődleges forrását, ezzel egy második oxigenizációs esemény zajlott le, amely új, stabil oxigénciklust hozott létre.

A föld első növényvilága nagyrészt egyszerű mohafélékből és zuzmókból állt. A számítógépes modelleknél a kutatók figyelembe vették a mai mohák és zuzmók tulajdonságait, összetételét, valamint talajerodáló hatásukat. Becsléseik szerint 445 millió évvel ezelőtt a mohák és zuzmók a földi oxigén mintegy 30 százalékát termelhették meg.

Ennek alapján a légköri oxigén mai koncentrációja 420-400 millió évvel ezelőtt alakulhatott ki, ami egybeesik a korábbi, tőlük független számításokkal. A kutatók szerint ez arra utal, hogy a kezdetleges mohafélék, a Föld első szárazföldi növényei teremtették meg azt az oxigénkoncentrációt, amely lehetővé tette az állatok, majd az intelligens emberi élet kialakulását.