Már a légkondi se állhat a klímaharc útjába

Újabb mérföldkőhöz érkezett a klímaváltozás elleni küzdelem a hétvégén, amikor 170 ország állapodott meg, hogy korlátozzák a légkondicionáló gépekben található HFC (fluorozott szénhidrogén) gázok használatát.

A ruandai Kigaliban kötött légkondiegyezmény súlyát mutatja, hogy önmagában is megakadályozhatja, hogy 2100-ig további 0,5 Celsius-fokot emelkedjen a globális hőmérséklet. Ez pedig kulcsfontosságú lehet a tavaly decemberi párizsi klímaegyezmény célkitűzésének elérésében, vagyis abban, hogy az  iparosodás előtti mértékhez képest  2 Celsius-fok alatt tudjuk tartani az emelkedést.

A főleg légkondikban és hűtőkben megtalálható HFC gázok jóval kisebb mennyiségben járulnak hozzá a klímaváltozáshoz, mint a szén-dioxid és a metán, viszont ezekkel a gázokkal arányosan összehasonlítva sokkal ártalmasabbak is, ezért fontos a visszaszorításuk. John Kerry amerikai külügyminiszter szerint ez a megállapodás egyenesen 

a legeslegfontosabb lépés, amit ebben a pillanatban tehetünk a bolygó felmelegedése ellen.

A megállapodás hivatalosan az 1989-es montréali jegyzőkönyv kiegészítéseként lép életbe. Annak az eredeti célja az ózonréteg védelme volt, ennek érdekében a rendkívül káros CFC (klór-fluorkarbon) gázokat cserélték le a háztartási gépekben, méghozzá éppen a mostani mumus HFC gázokra. Ezek az ózonréteggel valóban kíméletesebben bántak, de a klímaváltozáson csak tovább rontottak.

Az egyezmény értelmében az aláíró országoknak háromféle forgatókönyv szerint kell eljutniuk odáig, hogy csökkentik a HFC-kibocsátást:

• A fejlett országoknak már 2019-ben be kell fagyasztania HFC-termelést, majd rögtön ezután csökkentésbe fogni.
• Egyes fejlődő országok (Kína, Brazília és még több mint százan) azt vállalták, hogy 2024-ben tetőzik a HFC-termelésük.
• A többi fejlődő ország 2028-ra vállalta a tetőzést, amely után csökkenő pályára állítják a termelést. Ebbe az utolsó csoportba tartozik India, Pakisztán és a Perzsa-öböl menti országok is, ahol az extrém meleg miatt a légkondi használata gyakran szó szerint létszükséglet.

Mindeközben a párizsi klímaegyezmény is váratlanul gyorsan halad a hatálybalépés felé. Ennek az volt a feltétele, hogy ratifikálja legalább olyan 55 ország, amelyek együttesen a globális felmelegedésért felelős gázok legalább 55 százalékáért felelősek. A megállapodásba többek között szeptember elején az USA és Kína, szeptember végén az EU, október elején pedig India állt bele, így meg is lett a szükséges részvétel, és az egyezmény november 4-én életbe lép.