Egy virág kék levelekkel alkalmazkodik a környezetéhez

Az ég kék, a fű zöld, de a Begonia pavonina nevű faj levele kék, méghozzá egy új kutatás szerint azért, mert így hatékonyabban tud energiát termelni.

A begóniákról már régóta tudják, hogy ügyesen alkalmazkodnak a körülményekhez, maga a kék színű levél sem új jelenség. Egy Nature Plants szaklapban frissen megjelent tanulmány viszont az első, amelyik utánajárt, mi a biológiai funkciója ennek a látványos módosulásnak.

A Délkelet-Ázsia esőerdőinek alján élő Begonia pavoninához kevés és szűrt napfény jut el, ezért különösen fontos neki, hogy ezt hatékonyan tudja hasznosítani, így a levelei felépítése is alkalmazkodni kezdett a körülményekhez. A kutatók erre úgy jöttek rá, hogy megvizsgálták a növény kloroplasztiszait, amelyek a fotoszintézishez szükséges pigmenteket tartalmazzák.

A mikroszkóp alatt fedeztük fel, hogy az egyes kloroplasztiszok szinte olyan ragyogóan verik vissza a kék fényt, mint egy tükör

– mondta Matt Jacobs, a Bristoli Egyetem PhD-hallgatója, egyben a tanulmány egyik szerzője.

A növények általános zöld színét a klorofill pigmentek adják, a kloroplasztiszok ezek segítségével nyelik el a fényt, és alakítják energiává a fotoszintézis során. A Begonia pavoninánál is ugyanez a folyamat játszódik le, de a növény némileg módosított a rendszeren.

Ehhez úgynevezett iridoplasztiszokat használ a hagyományos kloroplasztiszok helyett. A fő különbség ezek szerkezetében rejlik: az iridoplasztiszok palacsintaszerű rétegekből épülnek fel. Ezek a rétegek mindössze néhány száz nanométeres vastagságúak, vagyis az emberi hajnál ezerszer vékonyabbak. A kutatók szerint ez a szerkezet a lézerek felépítésére is emlékeztet.

Az iridoplasztok speciális szerkezete segít abban, hogy a növény azokra a hullámhosszokra koncentráljon, amilyen fényhullámok – a vörösek és a zöldek – leginkább lejutnak az erdő mélyére. A fotoszintézis ezzel a módszerrel az átlagosnál lassan, de egyúttal hatékonyabb is.