Megküldte első képeit a Marsról az orosz-európai űrszonda

Elküldte a Marsról készült első képeit az ExoMars orosz-európai űrexpedíció Trace Gas Orbiter (TGO) nevű űrszondája, írja a BBC. A TGO október 19-én érkezett meg a Marshoz, és elliptikus pályára állt a bolygó körül.

A keringő egység fontos része a küldetésnek, aminek csapást jelentett, hogy a Schiaparelli leszállóegysége egy érzékelési hiba miatt a leszállás közben megsemmisült. A felszínről készített fotókon is látszik, hogy a szonda csúnya véget ért, tulajdonképpen darabokra robbant, fekete foltot égetve a Mars felszínébe. A megsemmisült Schiaparelli egy 2020-as tervezett indítással számoló küldetésben szereplő rover leszállását készítette volna elő.

A TGO most a bolygó körül kering, mielőtt megkezdődnének a misszió tudományos műveletei, de a kutatók addig is kihasználják a lehetőséget, hogy teszteljék a szonda műszereit. Pályájának bizonyos szakaszain 230-310 kilométerre közelíti meg a bolygó felszínét, míg másik szakaszán 98 000 kilométerre távolodik el attól.

A TGO a Mars felszínétől alig 250 kilométeres távolságban haladt el egy Hebes Chasma nevű régió felett. „Pixelenként 2,8 méteres felbontásban láttuk a Hebes Chasmát. Ez kicsit olyan, mint 15 ezer kilométer per órás sebességgel elröpülni Bern felett és egyidejűleg éles képeket készíteni a Zürichben közlekedő autókról" – idézte a BBC Nicolas Thomast, a CaSSIS (Colour and Stereo Surface Imaging System) kamerarendszer fő tanulmányozóját, a svájci Berni Egyetem munkatársát.

A TGO két szenzorát (NOMAD és ACS) is tesztelték. Ezek a szenzorok fogják részletesen vizsgálni a Mars légkörének kevesebb mint 1 százalékát kitevő anyagokat, mint a metán, a vízgőz, a nitrogén-dioxid és a kén-dioxid. A vizsgálatok főként a metánra fókuszálnak, írja az MTI. Már a puszta tény, hogy észlelték a Mars légkörében, nagyon izgalmas a kutatók szerint. Az egyszerű organikus molekula könnyen megsemmisülhetne a Marson lévő durva környezetben, így folyamatos jelenléte, valamint értékének alkalmankénti kilengése arra utal, hogy a gáz állandóan újratermelődik.

A szakértők azt feltételezik, hogy egy valahol a bolygón található mikrobiális élet a metán forrása. Az élet valamikori jelenlétének lehetséges jelzőjeként számon tartott metánt elsőként az Európai Űrügynökség (ESA) Mars Express nevű műholdja fedezte fel 2004-ben a bolygó légkörében. A CaSSIS feladata lesz, hogy olyan geológiai képződményeket kutasson a Mars felszínén, amelyek a metánforráshoz köthetőek.

A FREND nevű negyedik műszer hidrogént keres a felszín közelében. Az általa gyűjtött adatok a víz vagy hidrátok jelenlétét jelezhetik.

A TGO-t és a Schiaparellit március 14-én indították a kazahsztáni Bajkonurból. A Mars a Naprendszer egyik legtöbbet kutatott égiteste: 1960 óta több mint negyven missziót indított a vörös bolygóra elsősorban az Egyesült Államok és Oroszország.