Huba
17 °C
33 °C

Megdöbbentő, de hatnak az észérvek az összeesküvés-hívőkre

2016.12.05. 17:51

Pszichológusok régóta tanulmányozzák már, mi visz arra rá valakit, hogy összeesküvés-elméletekben kezdjen hinni a valóság helyett, az viszont máig nem igazán kutatott terület, hogy milyen módszerekkel lehet az ilyen teóriákról lebeszélni az embereket. Ez ma, az “igazságon túli politika” világában, ahol az összeesküvés-elméletekkel fűtött politikai kampányok választásokat és népszavazásokat döntenek el, különösen fontos pszichológiai kérdés. A Frontiers of Psychology szakfolyóiratban most magyar kutatók kísérletsorozatáról jelent meg egy tanulmány, ami alaposan felforgatja azt, amint a konteó-hívőkről, és a meggyőzésükről eddig gondoltunk. 

A vizsgálatokat egy több mint 800, véletlenszerűen kiválasztott emberekből álló mintán végezték, és arra voltak kíváncsiak, hogy a három fő meggyőzési stratégia közül melyik működőképes az összeesküvés-elméletekkel szemben:

  • A racionális, adatokra, tényekre és logikára épülő érvelés
  • A konteók, és az azokban hívők nevetségessé tétele
  • Az empátia bevetése, a démonizálás és bűnbakkeresés veszélyeinek kiemelése, úgy általában az érzelmekre hatás

A közvélekedés szerint a józan ész, de még a tapasztalati tények is teljesen hatástalanok a konteósok ellen, sőt, csak megerősítik a hitüket, mert beleépítik őket a teóriájukba: mindenki, aki ellenük érvel, a háttérhatalmi rendszer része vagy áldozata, a tudósok meghamisítják az adatokat, hogy átverjék a világot, stb.

A kutatás szerint azonban ez egyáltalán nincs így, az észérvek igenis hatásosak, sőt, a legjobban működnek a három módszer közül.

Érdekes, hogy a személyiségteszt nem mutatott ki semmilyen jellegzetességet a konteókban hívők és az azokat elutasítók között, a Big Five személyiségmodell öt jellemzőjében (extrovertált-visszahúzódó, barátságos-barátságtalan, óvatos-meggondolatlan, érzelmileg kiegyensúlyozott-instabil, intellektuális-ösztönös) sehol nem volt mérhető különbség a két csoport között. A konteóhívők gondolkodását az alábbi alapelvek határozták meg:

  • Semmi sem történik ok nélkül
  • Semmi nem az, aminek látszik
  • Minden mindennel összefügg
  • A világon minden élesen elkülönül a jó és gonosz oldal valamelyikére

A kísérletben először egy összeesküvés-elméletet kifejtő rövid előadást kellett meghallgatniuk a tesztalanyoknak a Magyarország ellen fenekedő zsidó összeesküvésről, ami az EU és a bankrendszer irányításán keresztül igyekszik leigázni a világot, de azon belül is elsősorban a magyarságot. Ezután egy kérdőívet töltöttek ki a hallottakkal kapcsolatban, majd véletlenszerű csoportokba osztva arról hallgattak egy újabb előadást, hogy amit az imént hallottak, az miért hülyeség (az említett három módszerrel próbálták meggyőzni őket külön-külön), és ezután újabb kérdőív következett. Ezzel felmérték egyrészt azt, hogy ki mennyire fogékony a konteókra, és azt is, hogy melyik ellenérvelési technika milyen hatékonysággal működött.

Meglepő módon azt találták, hogy a racionális érvelés volt a leghatékonyabb. A nevetségessé tétel főként azoknál működött, akik előzőleg csak gyenge vagy közepes hajlandóságot mutattak a konspirációk elfogadására, az igazán hardcore hívőknél viszont a visszájára sült el ez a megközelítés, csak megerősítette őket a hitükben. Végül az érzelmekre hatás teljesen hatástalannak bizonyult.

A tanulság végső soron az, hogy igenis van mód arra, hogy egy összeesküvés-hívő gondolkodásmódját megváltoztassuk, csak a teóriákban rejlő (általában ordító) logikátlanságokra kell felhívni a figyelmét.