Magyarország nem hisz az orvostudománynak

Gyógyszerlobbi!

A megkérdezettek közel kétharmada szerint sok alternatív gyógyítási módszer van, amelyek hatásosabbak a hivatalos orvoslásnál – az ilyen módszerekkel szemben teljesen szkeptikusak aránya bőven 20 százalék alatt van. A „gyógyszerlobbi” pedig valóságos szitokszónak számít: 68 százalék gondolja úgy, hogy a gyógyszergyárak a profitjukat féltve ellehetetlenítenek természetes és olcsó gyógymódokat. Mindez azt mutatja, hogy óriási az igény a hivatalosan támogatott, a tudomány által elismert módszereken túli, alternatív megoldásokra, az orvostudománnyal, az egészségüggyel kapcsolatban pedig még nagyobb a bizalmatlanság és az elutasítás.

A teljes statisztika szerint Magyarországon a lakosság fele támogatja az alternatív medicinát (a hatból legalább négy kijelentéssel egyetértett), csak 13 százalékuk szkeptikus (legfeljebb egy igenlő válasz), bő harmaduk pedig ambivalens módon közelít a témához (az összes többi). Ez jó illusztrációja annak a csúnya csapdahelyzetnek, amiben vagyunk: egyik oldalról ott a siralmas állapotban levő magyar egészségügy, a másikon az alternatív medicina világa, ahol csak úgy hemzsegnek a csalók, kuruzslók, a megalapozatlan, sokszor egyenesen veszélyes csodamódszereikkel.

Oltások és vizezett víz

Az oltásellenességnél a többi kérdésekhez képest, első látásra látványosan alacsony a támogatók aránya, és magas a teljesen szkeptikusoké. Azért ehhez vegyük hozzá, hogy az oltástagadás Magyarországon konkrétan illegális, a jog „fertőző betegségek elleni védekezés elmulasztása” néven ismeri, és pénzbüntetést lehet kiszabni rá. De ha az „inkább egyetért” választ adókat is idevesszük, máris 27 százalékra emelkedik azoknak a köre, akik szerint a védőoltás több bajt okoz, mint amennyi hasznot hajt. Ez pedig irtózatosan sok. Még a felmérés hibahatárával együtt is azt jelenti, hogy Magyarországon több mint kétmillió ember egyszerűen nem hiszi el, hogy a védőoltás hasznos dolog.

Egészen meghökkentő, de a homeopátia szilárd támogatóinak aránya alacsonyabb, mint a hardcore oltástagadóké. Pedig a tévében hirdetik, gyógyszertárak specializálódnak rá, és rengeteg valódi orvos is támogatja – annak ellenére, hogy tudományosan teljesen értelmezhetetlen alapelvekre épül, és minden kutatás szerint csak a placebo szintjét éri el a hatása. Érdekes, hogy messze itt volt a legmagasabb a „nem tudom” választ adók aránya, úgy tűnik, hogy maga a homeopátia fogalma nem annyira közismert az országban, mint gondolnánk. Ezzel együtt a legtöbben az „inkább egyetért” véleményen voltak azzal kapcsolatban, hogy a homeopátiás szerek jobbak, mint a hagyományos gyógyszerek. Závecz Tibor szerint elképzelhető, hogy „ha valaki ilyen markánsan megfogalmazott állításokkal »inkább egyetért«, azért ő is hisz a dologban, csak talán kontrollálja egy kissé magát válaszadás közben” – ez pedig nem csak a homeopátiás kérdésnél, de az összes többinél is sötétebbre árnyalja kicsit a helyzetet.

Ragadós téveszmék

Népszerű tévhit és a természetgyógyász-biznisz örök slágere a méregtelenítés. Lássuk a tudomány álláspontját: méregtelenítés olyan értelemben létezik, hogy a máj, a vese, az epe folyamatosan kiüríti a szervezetünkből a káros anyagokat. Olyan értelemben, hogy valamilyen speciális étrenddel vagy kúrával segítsük, felpörgessük – na, ilyen nincs, de igazából nincs is rá szüksége a szervezetünknek. Nos, a tudomány álláspontját a felmérésünk szerint ebben az esetben az embereknek

A megkérdezettek pontosan háromnegyede viszont valamennyire hisz abban, hogy az egészség záloga a rendszeres méregtelenítés.

Több mint 40 százalék ért teljesen egyet azzal, hogy a betegségek nagy része lelki eredetű, és a gyógyszerekkel, orvosi beavatkozásokkal félrekezelik őket. Ha az „inkább egyetért” csoportot is idevesszük, az arány közel 80 százalékra nő, vagyis a magyarok elsöprő többsége egyetért ezzel. Miért gond ez? Hiszen pszichoszomatikus, vagyis legalább részben lelki eredetű betegségek, illetve tünetek valóban léteznek.

A probléma az, hogy az áltudományos kuruzslók kedvelt módszere, hogy valóban létező alapok félremagyarázására építik a maguk bizniszét. Esetünkben a lejtő végén az Új Germán Medicina és a biologika áll, amelyek azt állítják, hogy vírusok, baktériumok, testi rendellenességek, környezeti hatások egyáltalán nem léteznek, minden betegség pszichés eredetű, és ennek megfelelően kell kezelni. A felmérés szerint itthon a többség ennek a lejtőnek a közepén jár, vagyis nagyon-nagyon hatékonyan meg van ágyazva az agyakban a legveszélyesebb áltudományos átveréseknek is.

Az oktatás egy csődtömeg

Eddig is zavarba ejtőek voltak az eredmények, de a java csak most következik: megnéztük ugyanis a statisztikában, hogy kik az alternatív medicina támogatói. Az ember azt gondolná, hogy minél magasabb az iskolai végzettsége valakinek, annál inkább hisz a tudománynak – de az eredményeink ezt nem támasztották alá. Sőt. A diplomások között egy kicsit még magasabb is az alternatív medicinát támogatók aránya, mint a legfeljebb 8 általános végzettségűeknél.

Rákérdeztünk a foglalkozásra is, és a válaszok tovább árnyalják a képet: a tanulók körében nemcsak az elfogadók, de a szkeptikusok aránya is kimagasló volt, és szinte semmi nem maradt a kettő között. Az alternatív medicina jellemző támogatói még rajtuk kívül a munkanélküliek-inaktívak, illetve a gyesen/gyeden levők. Utóbbi tökéletesen egybevág a népi megfigyeléssel, miszerint az ezoterikus kuruzslók legfontosabb vadászterülete a kisgyerekes anyák rétege.

Szembemegy a sztereotípiákkal az életkor szerinti eloszlás is: a fiatalabb korosztályokban magasabb az alternatív módszerek elfogadottsága, úgy tűnik, az egészségügyi problémák gyakoribbá válásával, idősebb korban térnek meg az emberek a hivatalos orvosláshoz, és hagynak fel az alternatívák keresésével. Míg a 18–29 év köztieknél 65 százalék az alternatív medicina elfogadottsága (és csak 6 százalék a szkeptikusoké), ez 60 év felettre 37-re csökken, miközben a szkeptikusoké 16-ra nő, vagyis bőven megduplázódik.

A lakóhely semmit nem számít a felmérés szerint, a nem viszont igen: bár a támogatók aránya szinte pontosan megegyezik a férfiak és nők között, előbbieknél látványosan több a szkeptikus, utóbbiaknál pedig az ambivalens. Összevetettük a válaszokat a vallási meggyőződéssel is, és itt végre az előítéleteknek megfelelő eredmények jöttek: a nem vallásos vagy kimondottan ateista rétegben kiugró volt a szkeptikusok aránya, míg az egyház tanítását nem követő, de azért magát a maga módján vallásosnak tartók rétegében a legmagasabb az orvostudománnyal szemben állók aránya.

Rákérdeztünk a pártszimpátiára is, és kiderült, hogy ebből a szempontból a Fidesz és az MSZP hívei szinte centire megegyeznek. Látványos viszont, hogy a Jobbik támogatóinál messze a legjellemzőbb az orvostudomány elutasítása, és a DK táborában van a legtöbb szkeptikus az alternatív gyógymódokkal szemben (az átlaghoz képest két és félszeres, a jobbikosokhoz képest majdnem ötszörös arány).

(Borítókép: Influenza elleni védőoltást tartalmazó ampullák. Fotó: Balázs Attila/MTI)