Ezek voltak az év leg-leg-leg űrképei
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Tudomány cikkek
-
Vészhelyzeti csúcstalálkozót hívtak össze a kutatók, katasztrofális tengerszint-emelkedésre figyelmeztetnek - Kiderült, az állva végzett irodai munka semmivel sem egészségesebb, mint ha ülve dolgozunk
- Horror vagy médiahack az első fejátültetés?
- És ön mennyit káromkodik a munkahelyén?
- Vulkánkitörések alakíthatták a Hold túloldalát
Igazán nem lehet panaszkodni a lassan teljesen mögöttünk maradó 2016-os évre: az űrhajózás, űrkutatás, csillagászat folyamatosan tartogatott izgalmakat, meglepetéseket a téma iránt érdeklődők, de gyakran a laikusok számára is. Volt itt minden, napfogyatkozás, szuperhold, Merkúr-tranzit, marsi baleset, sikerek és kudarcok, és mindez rengeteg pazar kép segítségével el is mesélhető.
Következzen hát az elmúlt év űrrel kapcsolatos történéseit összefoglaló több mint negyven fotó.
Február 7. Egy Szojuz-2.1b rakéta startja a behavazott pleszecki űrkikötőből. A rakéta egy Glonass navigációs műholdat állított pályára. (Fotó:
Ministry of Defence of the Russian Federation)
A Hen 2-437 csillagköd portréja. A szárnyas nebula egyike a galaxisunkban található háromezer, hozzá hasonló planetáris csillagködnek. A kék szárnyakat a kozmikus életének utolsó időszakában tengődő, fehér törpévé zsugorodó központi csillagból kilökődő anyagok alkotják. (Fotó:
Judy Schmidt (Geckzilla) / ESA/Hubble & NASA)
A WR 31a csillag (középen) és az azt körülvevő köd tőlünk harmincezer fényévnyire található a Hajógerinc csillagképben. A nebula főként porból, hidrogénből és héliumból áll, húszezer évvel ezelőtt alakult ki és óránként 22 ezer kilométeres sebességgel távolodik központi csillagától, amiből az alkotó anyag kilökődött. (Fotó:
Judy Schmidt (Geckzilla) / ESA/Hubble & NASA)
Galaxisunk, a Tejút, a Föld déli féltekéjéről látható síkjáról készült teljes felvétel egy kis részlete. A kép az infravörös és rádiótartományban készült a Spitzer űrteleszkóp és a Planck műhold adatainak összegzésével. (Fotó:
ESO/APEX/ATLASGAL consortium/NASA/GLIMPSE consortium/ESA/Planck)
A Földtől 5,4 milliárd fényévre lévő MACS J0717 nevű galaxishalmaz képe a Hubble, Chandra űrteleszkópok valamint a NRAO Jansky Very Large Array földi teleszkóp kombinált képén. (Fotó:
NASA, ESA, CXC, NRAO/AUI/NSF, STScI, and R. van Weeren (Harvard-Smithsonian Center for Astrophysics)
Fagyos homokdűnék a Marson, a képet a NASA HiRise nevű kamerája készítette a Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) fedélzetéről. (Fotó:
NASA/JPL/University of Arizona)
Április 8. Űrtörténeti siker: a SpaceX Falcon 9 rakétája először landolt sikeresen a cég autonóm tutaján, az Atlanti-óceánon, 320 kilométerre Florida partjaitól. (Fotó:
SpaceX)
Április 12. A SOHO napfigyelő műhold által fotózott korona és a Földről megfigyelt napfogyatkozás (középen) kombinált képe. (Fotó:
APOD / J. Vilinga (Angola, IAP), LASCO, NRL, SOHO, ESA, NASA; Processing: R. Wittich; Composition & Copyright: S. Koutchmy (IAP, CNRS)
Április 19. Káprázatos sarki fény a Nemzetközi Űrállomásról nézve. (Fotó:
NASA)
Április 26. Az ESO (European Southern Observatory) Paranal obszervatóriumának újonnan beüzemelt lézeres csillagirányzéka a VLT (Very Large Telescope) kupolájában. (Fotó:
F. Kamphues / ESO)
A rendkívül aktív NGC 6814 galaxis Hubble-portréja. (Fotó:
Judy Schmidt (Geckzilla) / ESA/Hubble & NASA)
Május 9. Naprendszerünk legbelsőbb bolygója, a Merkúr elhaladt a Nap és a Föld között. A hét és fél óráig tartó kozmikus eseményt a NASA Solar Dynamics Observatory (SDO) műholdja is rögzítette, mit az ezen a kompozit fotón látható. (Fotó:
Genna Duberstein / NASA's Goddard Space Flight Center/SDO)
Még egy Merkúr-tranzit megérdemli hogy bekerüljön a válogatásba: Thierry Legault francia asztrofotós bravúros képén a Merkúr, illetve a Nemzetközi Űrállomás is elhalad a Nap korongja előtt. (Fotó:
Thierry Legault / esa)
Május 16-án készítette a Hubble űrteleszkóp ezt a felvételt a Neptunuszról. A fotó különlegessége, hogy a bolygó alsó harmadán új, eddig még nem észlelt sötét folt jelent meg. Hasonló vihart a Voyager-2 űrszonda is lefotózott, amikor 1989-ben elhaladt a gázóriás mellett, sőt 1994-ben maga a Hubble is látott ilyesmi foltot, de a 21. században ez első ilyen megfigyelés. (Fotó:
M.H. Wong / J. Tollefson / NASA, ESA)
Június 18. A Nemzetközi Űrállomásról (ISS) távozó TMA-19M űrhajó és a telihold. Az orosz járművel Tim Kopra (NASA), Tim Peake (ESA) és Jurij Malencsenkó (Roszkoszmosz) tértek vissza a Földre 186 nap után. (Fotó:
Jeff Williams / NASA)
Június 19: Csernobil az ISS-ről. A fényképen jól látszik az új fémszarkofág, amit a régi málladozó vasbeton szerkezet fölé építettek. (Fotó:
Oleg Szkripocska / Roszkoszmosz)
Június 27. A paranali nagyonnagy teleszkóp (VLT) infravörös felvétele a Jupiterről a megszokottól eltérő képet mutat naprendszerünk legnagyobb bolygójáról. (Fotó:
L. Fletcher / ESO)
Július 15. Szélfútta homokdűnék a Mars északi sarkához közel, az Olympia Undae nevű térségben. A dűnék érdekességét az adja, hogy nem a megszokott kőzetből, bazaltporból vannak, hanem gipszből. A képet a Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) műhold készítette. (Fotó:
NASA/JPL-Caltech/Univ. of Arizona)
A Cassini űrszonda július 20-án infravörös tartományban készítette ezt az – utólag színezett – képet a Szaturnusz északi féltekéjéről, az ott utalkodó időjárási viszonyokról. (Fotó:
Kevin M. Gill / NASA/JPL-Caltech/Space Science Institute)
Július 21. A Cassini fotója a Szaturnusz egyik holdjáról, a Mimasról. Ott, balra alul az a pötty a Mimas. (Fotó:
NASA/JPL-Caltech/Space Science Institute)
Augusztus 12. Egy Perszeida meteor a pilisszentléleki pálos kolostor romoknál. (Fotó:
Nagy Attila Károly / Index)
Augusztus 5. A Boeing technikusa hegeszti a NASA készülő hatalmas rakétájának, az SLS-nek, hatalmas üzemanyagtartályát. (Fotó:
Steve Seipel / NASA/Michoud)
Szeptember 1. Gyűrűs napfogyatkozás az Indiai-óceán térségében. (Fotó:
Richard Bouhet / AFP)
Szeptember 1. Kate Rubins NASA-űrhajós csaknem hétórás űrsétán végzett karbantartási munkákat az űrállomáson. (Fotó:
NASA)
Fénylő gáz és sötétlő por kavargó vihara a a Nagy Magellán Felhőben. A Tejúthoz közeli, 160 000 fényévre lévő galaxisban lefényképezett, N159 névre hallgató csillagbölcső rengeteg fiatal, UV sugárzást kibocsátó csillagot foglal magába. A 150 fényév átmérőjű felhőben lévő hidrogén gáz az UV fénytől világít a képen látható fényességgel. A kozmikus köd közepén a Pillangó-csillagköd látható. (Fotó:
ESA/Hubble & NASA)
Szeptember 2. Pár héttel az Európai Űrügynökség Rosetta küldetésének vége előtt megtalálták egy fotón a Csurjumov-Geraszimenkó üstökös felszínére nem túl szerencsésen érkezett Philae leszállóegységet. (Fotó:
OSIRIS Team MPS/UPD/LAM/IAA/SSO/INTA/UPM/DASP/IDA / ESA/Rosetta/MPS / ESA/Rosetta/NavCam)
Szeptember 12. A NASA SDO szondájának ultraibolya tartományban látó érzékelője egy sor rendkívül aktív foltot figyelt meg a Nap felszínén. (Fotó:
NASA/GSFC/Solar Dynamics Observatory)
Szeptember 14. Elkészült az ESA Tejúttérképe. A Gaia műhold 2014 júliusától, 2015 szeptemberéig pásztázta galaxisunkat és közvetlen szomszédait, ezen időszak adataiból állt össze ez a látványos csillagtérkép. (Fotó:
ESA/Gaia/DPAC)
Szeptember 25. 13 évi tervezés és ötévi építés után elkészült és működésbe lépett a Mennyei Szem, azaz a hatalmas kínai teleszkóp, a Five-hundred-meter Aperture Spherical radio Telescope (FAST). (Fotó:
Vcg / Getty Images Hungary)
Szeptember 30. Az egyik utolsó kép a 67P/Csurjumov-Geraszimenkó üstökös sziklás poros felszínéről. A fotó 18,1 km távolságról készült, nem sokkal az előtt, hogy a Rosetta űrszonda az üskötkös felszínébe csapódott az ESA küldetészáró terveinek megfelelően. (Fotó:
ESA/Rosetta/NAVCAM)
Október 21. RL10B-2 hajtómű tesztje az Aerojet Rocketdyne West Palm Beach-i telepén. A hajtómű harangjának szélén jól fejlett jégcsapok lógnak. (Fotó:
Steven Kaeter / Aerojet Rocketdyne)
Október 30. Az ISS-ről visszatérő 49-es expedíció űrhajósai – Kate Rubins (NASA), Anatolij Ivanisin (Roszkoszmosz), és Onisi Takuja (JAXA) – békésen ejtőernyőznek a kazahsztáni landolás előtt. A trió 115 napot töltött az űrállomáson. (Fotó:
Bill Ingalls / NASA)
Október 30. Az 1600 fényévnyire lévő híres Rák-köd új képe, ami egyetlen zöld szűrővel készült. (Fotó:
Judy Schmidt (Geckzilla) / ESA/Hubble & NASA)
Október 28. Elkészült a James Webb Space Telescope 18 hatszög alakú részből álló fő tükre. A JWST lesz a NASA, ESA és CSA következő generációs űrteleszkópja, amivel a Hubble-t váltják majd ki. (Fotó:
Chris Gunn / NASA)
November 3. A haditengerészet búvárai az Orion űrhajó tesztverziójával gyakorolják a tengerből kimentést. A NASA jelenlegi tervei szerint az eddig egy tesztrepülésen túllévő Orion 2018-ban indul következő útjára. (Fotó:
Bill White / NASA)
November 3. Vas-nikkel meteoritot talált a NASA Curiosity marsjárója a vörös bolygó felszínén. A hat fénylő pont a rover anyagelemző lézerétől származik. (Fotó:
NASA/JPL-Caltech/LANL/CNES/IRAP/LPGNantes/CNRS/IAS/MSSS)
November 3. A NASA MRO műholdja színes fotót készített az Európai Űrügynökség szerencsétlenül járt marsi leszállóegységéről, az október 19-én lezuhant és felrobbant Schiaparelli-ről. A képen jól látható az összetört landolóegység, az idő előtt levált ejtőernyő és a hőpajzs. (Fotó:
NASA/JPL-Caltech/Univ. of Arizona)
November 14-én úgynevezett szuperholdnak örült a fél világ. A képen a bajkonuri űrközpontban startra fölkészített Szojuz rakéta látható, háttérben a Földhöz épp közelebb járó, így picivel nagyobbnak látszó telihold. (Fotó:
Bill Ingalls / NASA)
November 18. Az 50. expedíció startja. A Szojuz rakéta Peggy Whitson (NASA), Oleg Novickij (Roszkoszmosz), és Thomas Pesquet (ESA) űrhajósokat vitte az ISS-re. Bill Ingalls, a NASA első számú fotósa hosszú záridővel készítette e szokatlan képet. (Fotó:
Bill Ingalls / NASA)
December 11. A Jupiter a Juno űrszonda utómunkázótt felvételén. Juno befejezte a harmadik közeli repülését a gázóriás körüli pályáján. A Jupiternek a jól ismert vörös foltján kívül van egy szinte gyöngyfüzért alkotó, jelenleg nyolctagú viharrendszere is. S JunoCam nevű nagy látószögű kamera képén a gyöngysor hetedik tagja figyelhető meg a naprendszer legnagyobb bolygójának déli féltekéjén. (Fotó:
SanderClement / NASA)
December 14. A Mount Sharp térségéről készítette ezt a szép, színes panorámaképet a NASA Curiosity robotja. (Fotó:
NASA/JPL-Caltech/MSSS)
December 16. John Glenn amerikai űrhajós ravatala a colombusi városháza kupolatermében. Glenn volt az első amerikai űrhajós, aki megkerülte a Földet. (Fotó:
Bill Ingalls / NASA)
Cover-kép: Fagyos homokdűnék a Marson, a képet a NASA HiRise nevű kamerája készítette a Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) fedélzetéről.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
