Lefordították a denevérek civakodását

Rengeteg állat kommunikál egymással, de a többségük nem személyes üzenetekkel, hanem csak üvöltenek bele a vakvilágba, hátha valaki meghallja a mondanivalójukat. Akár szó szerint értve is, mint a farkasok esetében. A madarak vonzó énekkel és tánccal keresik a párjaikat, a nagymacskák pedig vizelettel jelölik meg a területüket.

Egészen más viszont a helyzet az egyiptomi gyümölcsevő denevérekkel, ahogy azt a Tel Aviv-i Egyetem kutatói nemrég felfedezték. Kiderült, hogy ők nemcsak összevissza zajonganak, amikor többen összegyűlnek a fészekben, hanem konkrét dolgokról beszélgenek.

Yossi Yovel és kollégái egyiptomi gyümölcsdenevérek (Rousettus aegyptiacus) 22 fős csoportját figyelte meg 75 napon át, és a felvett hangokra ráeresztettek egy módosított gépi tanuló algoritmust, amit eredetileg emberi hangok felismerésére fejlesztettek ki. Betáplálták a denevérek 15000 megszólalását, majd a videófelvételekkel összevetve megpróbálták kitalálni, hogy miről is beszélhetnek.

Rájöttek, hogy a denevér zajongása egyáltalán nem véletlenszerű, és a felszólalások 60 százalékát négy kategóriába lehet besorolni.

• élelmiszeren vitatkoztak
• problémáztak, hogy kinek hol legyen a helye a fészekben
• visszautasították a hímek párzási törekvéseit
• beszóltak a másiknak, ha az túl közel ült.

A denevérek némileg eltérő hangon szólalnak meg, amikor a csoporton belül különböző egyedeket próbálnak megszólítani, ahogy az emberek is más-más hangon beszélnek az ismerőseikkel. A felfedezés jelentősége éppen ebben rejlik, mert az emberen kívül nagyon kevés faj képes ilyesmire.