A növények kihalásával a beporzó méheknek is lőttek
További Tudomány cikkek
- Vészhelyzeti csúcstalálkozót hívtak össze a kutatók, katasztrofális tengerszint-emelkedésre figyelmeztetnek
- Kiderült, az állva végzett irodai munka semmivel sem egészségesebb, mint ha ülve dolgozunk
- Horror vagy médiahack az első fejátültetés?
- És ön mennyit káromkodik a munkahelyén?
- Vulkánkitörések alakíthatták a Hold túloldalát
Dominóhatást vált ki a táplálékláncon keresztül a klímaváltozás: egyes növények kihalásával az azokat beporzó méhfajok száma is csökkenhet, ismerteti egy nemzetközi kutatócsoport kutatását az MTI.
A leginkább veszélyeztetett állatfajok azonosítására végzett vizsgálatot a Matthias Schleuning, a frankfurti Senckenberg Biodiverzitás- és Klímakutató Központ munkatársa vezette kutatócsoport. A tanulmány szerint a növények könnyebben megbirkóznak állati partnereik eltűnésével, mint a rovarok növényi partnereik kihalásával. A rovaroknál különösen azokat a fajokat veszélyezteti a klímaváltozás, amelyek meghatározott növényfajokra specializálódnak.
A Nature Communications című tudományos lapban megjelent tanulmányban a tudósok modellezték, hogyan reagálna több mint 700 európai állat- és növényfaj a jövőbeli klímaváltozásra. Ehhez 300 növényfajt, az ezeket beporzó rovarokat, valamint 13 európai régió 51 madárfaját kutatták. Első alkalommal kombinálták a modelleket a növények és állati beporzóik, valamint magjaik szétszórói közötti interakciók adataival.
A kőműves méhek (Osmia) nemébe tartozó Chelostoma rapunculi méhfajnak például kétszeres az esélye, hogy kihaljon a klímaváltozás miatt. Egyrészt nagyon speciális éghajlati körülményekre van szüksége, így a hőmérséklet emelkedése komoly veszélyt jelent számára. Másrészt a hazánkban is megtalálható kereklevelű harangvirág a fő tápláléka, amelyre a klímaváltozás szintén nagyon negatív hatással van. A növény nélkül pedig a méhfajnak sincs jövője.
A dominóhatás elsősorban a Chelostoma rapunculihoz hasonlóan olyan állatfajokra jelent nagy veszélyt, amelyek csak kis számú növényfajra specializálódnak, mivel ezek sokkal érzékenyebbek a klímaváltozásra. Ezek a fajok úgy menekülhetnek meg a sorsuktól, ha más növényi partnerekkel is interakcióba lépnek.
Ezzel szemben a növényeket kevésbé érinti érzékenyen állati beporzóik eltűnése. "A kereklevelű harangvirágot például több különböző beporzó látogatja, így vélhetően nem érinti különösebben érzékenyen egyikük eltűnése" – magyarázta a Phys.org portálnak Jochen Fründ, a Freiburgi Egyetem tudósa.
"Kutatásunk szerint a klímaváltozás nemcsak közvetlen veszélyt jelent számtalan állatfajra, de közvetett hatásai is jelentősek. Így a klímaváltozásnak sokkal több negatív hatása lehet a biodiverzitásra, mint azt eddig feltételeztük. Az állatok és növények közötti kapcsolatok megismerése így nagyon fontos a lehetséges hatások becslése szempontjából" - fejtette ki Schleuning.