A Yale Egyetem kutatói találtak egy agyi kapcsolót, amely előhozza az egerekből a vadállatot. Amikor a rágcsálók agyának egy bizonyos pontját fénnyel stimulálják, az egerekben előjött a vadászó ösztön.
Ez a ösztön - amine jele például az áldozat megragadása és a harapás - jól ismert jelenség, de eddig nem ismertük a mögöttük rejlő agyi folyamatokat. Korábbi kutatások addig jutottak, hogy az amigdala, ez a mandula formájú neuroncsoport felelős az olyan érzelmekért, mint a félelem. Ezt tudták is aktiválni a patkányokban.
A tudósok arra voltak kíváncsiak, hogy az amigdala a vadászösztönöket is irányítja-e. Erről szóló kutatásukat a Cell (Sejt) nevű szaklapban publikálták Ivan de Araujo, a Yale neurobiológusa vezetésével. Első lépésként megfertőzték az egereket egy vírussal, amely érzékennyé teszi az állatok agyát a kék fényre. Ezután az amigdalára irányítottak egy kék lézert. Az állatok megfeszítették állkapcsaikat és nyakizmaikat, de amikor az agy más részét stimulálták, nem történt semmi.
Amikor a lézer be volt kapcsolva, az egerek mindent megpróbáltak levadászni, ami csak az útjukba került, még a nyilvánvalóan nem ennivaló tárgyakat is, mint a kupakok. Még akkor is előjött ez a vadászösztön, amikor semmi vadásznivaló nem volt a közelükben. Egyszerűen leálltak minden addigi tevékenységükkel, elülső lábaikat úgy tartották, mintha valami élelmet tartanának és a szájuk rágómozgásokat végzett.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy megtalálták volna a falánkság agyi központját. A kutatók először arra gyanakodtak, hogy csupán agressziót hoztak elő az egerekből, vagy az állat csak nagyon éhes volt. Hogy ellenőrizzék a kísérletet, egy újabbat végeztek el. A stimulált állat többet vadászott, mint a békén hagyott egér, de mindegyik ugyanannyit evett.
Az is érdekes, hogy a stimulált egér mindenre vadászott, ami csak körülötte volt, kivéve a másik egeret. Csak érdeklődve végigmérte társát, de nem bántotta, egy pillanatig sem volt fenyegető vele. Emiatt szinte biztosak abban, hogy tényleg a vadászösztönt ébresztették fel benne, nem éhséget vagy agressziót.
Azért fontos ez a kutatás, mert a vadászat nagyon összetett tevékenység. A kutatók korábban azt gondolták, hogy az amigdala csak a félelemért felelős, de mára bizonyossá vált, hogy sokkal bonyolultabb az agy ezen része is.