További Tudomány cikkek
- Vészhelyzeti csúcstalálkozót hívtak össze a kutatók, katasztrofális tengerszint-emelkedésre figyelmeztetnek
- Kiderült, az állva végzett irodai munka semmivel sem egészségesebb, mint ha ülve dolgozunk
- Horror vagy médiahack az első fejátültetés?
- És ön mennyit káromkodik a munkahelyén?
- Vulkánkitörések alakíthatták a Hold túloldalát
A babák már azelőtt a jóknak szurkolnak, hogy beszélni tudnának – írja az Ars Technica egy új tanulmány alapján.
Azt már régóta tudják a kutatók, hogy a gyerekek korán elkezdenek vonzódni a hősök iránt, de azt nem, hogy pontosan mikortól, mert a hősies szituációkat a gyerekek nem feltétlenül tudják értelmezni, ezért vizsgálni is nehéz. Ha például valaki fegyverrel támad az áldozatra, egy bátor járókelő pedig beavatkozik, a gyereknek több dolgot is értenie kell, hogy a helyzetet a maga teljességében felfogja:
- a fegyveres elnyomja az áldozatot;
- a beavatkozó egyrészt legyőzi a támadót;
- másrészt egyúttal megmenti az áldozatot;
- végül a gyereknek azt is érzékelnie kellene, hogy a beavatkozás szándékos volt.
Az új kutatás kimutatta, hogy tíz hónaposan elkezdik azt is feldolgozni a gyerekek, ha egy jó cselekedet szándékos volt, de már ezelőtt, hat hónaposan is ösztönösen a jótettet preferálják. Ez a mélyen gyökerező preferencia a hőstettek iránt magyarázhatja, miért fordul elő évezredek óta annyi kultúra történeteiben.
Kockahősök és körözött bűnözők
A Kiotói Egyetem kutatói 132 csecsemővel végeztek kísérletet. Először különböző rajzfilmeket nézetettek velük, aztán ösztönözték őket a preferenciáik kifejezésére. Hogy könnyű legyen feldolgozni a látottakat, a kutatók olyan rajzfilmeket gyártottak, amelyekben egyszerű alakzatok játszották a szerepeket: az agresszor és az áldozat egy-egy kör volt, a beavatkozó pedig egy négyzet. Az egyik videóban az egyik kör folyton nekimegy a másiknak, a négyzet meg nézi, végül közéjük áll, amire a támadó meghátrál. Egy másikban a négyzet nem avatkozik be. Miután mindkét változatot megnézték, a babáknak választani kellett a beavatkozó és a tétlen négyzet között, és túlnyomó többséggel az előbbit választották.
Azt is tesztelték a kutatók, hogy a beavatkozás szándékosságát képesek-e felfogni a babák. Ehhez az első videóban a négyzet többször is próbált beavatkozni, de csak a végére sikerült a két kör közé állnia, míg a másodikban eleinte nem csinált semmit, és csak a legvégén került kettejük közé. E két videó között a hat hónaposak nem tudtak dönteni, nem mutatkozott meg világos preferenciájuk. A tíz hónapos alanyok viszont már megértették, hogy az első esetben szándékos segítségnyújtásról van szó, és túlnyomórészt ezt a négyzetet preferálták.
A kutatók a következő lépésben azt akarják megvizsgálni, hogy ez a preferencia milyen szerepet játszik a későbbi fázisban kialakuló erkölcsösség és heroizmus fejlődésében, és szerepet játszik-e abban, hogy valós szituációkban hogyan reagálnak hasonló helyzetben.
A tanulmány a Nature Human Behaviour szaklapban jelent meg.