A szuperbaktériumok elleni küzdelmet segíti egy magyar-amerikai kutatás
Új, ígéretes gyógyszercélpont merült fel a baktériumok elleni küzdelemben. Az antibiotikum-rezisztencia korunk egyik legsúlyosabb egészségügyi problémája. Az ELTE-MTA Lendület Motorenzimológiai Kutatócsoport cikke a PNAS-ben jelent meg.
Az élőlények számára létfontosságú a genetikai állomány (genom) épségének fenntartása, ezért a DNS-ben folyamatosan bekövetkező hibák kijavítására hatékony és precízen szabályozott javítómechanizmusok alakultak ki. Az elkerülhetetlen DNS-károsodások létfontosságú javítása azonban gyakran a kiinduló hibás állapotnál is veszélyesebb köztes termékeken keresztül zajlik. Az ilyen DNS-szerkezetek félresikerült feldolgozása az eredeti hibánál is súlyosabb bajt, például rákos átalakulást okozhat.
A javítás helyes irányba terelésének, azaz minőség-ellenőrzésének mechanizmusai azonban jórészt ismeretlenek. A Kovács Mihály által vezetett ELTE-MTA Lendület Motorenzimológiai Kutatócsoport tagjai egy új, a különböző DNS-szerkezetek eltérő feldolgozásán alapuló minőség-ellenőrző folyamat felderítését publikálták az amerikai tudományos akadémia lapjában, a PNAS-ben.
Harami Gábor, Gyimesi Máté, Ferencziová Veronika és a Motorenzimológiai Kutatócsoport további munkatársai és amerikai együttműködő kollégáik az úgynevezett DNS-helikázok összetett mozgási mintázatait fedezték fel, és kimutatták, hogy azok kulcsfontosságúak a nem megfelelő helyeken meginduló hibajavítás megakadályozásában, és ezáltal a káros génátrendeződések elkerülésében.
Munkájuk közben Harami Gábor és kutatócsoportbeli társai új baktériumellenes célpontot is felfedeztek. Ez a célpont a baktériumok genetikai állományának javítását végző fehérjekomplex, illetve a komplexet létrehozó molekula. Ez minden baktériumban nagyon hasonló szerkezetű, ezért az olyan új hatóanyagok, amelyek ezt támadják, új mechanizmusú antibiotikumok ígéretes kiindulópontjául szolgálhatnak. Az antibiotikum-rezisztencia korunk egyik legsúlyosabb egészségügyi problémája.
Az ilyen hatóanyagok előnye lenne, hogy azokkal szemben – mivel egyszerre gátolnak egy egész kölcsönhatási hálózatot – a baktériumok a hagyományos (egy célpontos) szerekhez képest sokkal nehezebben tudnának rezisztenciát kialakítani. Ez a lehetséges új gyógyszercélpont emberből teljesen hiányzik, az ezt gátló hatóanyagok tehát jó eséllyel nem okoznak majd nemkívánatos mellékhatásokat.