Lábunk alól buggyan elő a földtörténeti múlt

Jó pár éve már, hogy az urbanisztikai turizmus teret hódított, és egyre másra szerveződnek a különféle városi séták, felfedezőutak. Ezeknek köszönhetően egyre többen járnak nyitott szemmel Budapesten, egyre többen ismerik fel és érzik magukénak a főváros épített örökségét, történelmét, közel- és régmúltját.

Van azonban az emberi léptéknél sokkalta ősibb múltja Budapestnek, ami leginkább csak tüzetes szemügyre vétellel, jól célzott vizsgálódással jelenik meg előttünk, ha sikerül a beton és aszfalt mindent elfedő rétegein meg-megnyíló ablakokon belesni. Szűk egy hónapja jelent meg a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet gondozásában a Budapest Geokalauz című kiadvány, ami a főváros valamint közvetlen környezete földtanával, vízföldtanával foglalkozik, és az évmilliókkal ezelőtti világ napjainkban fellelhető nyomait lehet a segítségével feltérképezni.

A nagy alakú, bő háromszáz oldalas, térképmelléklettel ellátott kötet tulajdonképp a 2010-ben kiadott Magyarország földtani atlasza országjáróknak túrakönyv (és interaktív térkép) ikertestvére, mutatta be a kötetet az Indexnek Maros Gyula, a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Földtani Kutatási Főosztályának vezetője, a könyv egyik szerzője. A Budapest Geokalauz kimondottan a főváros és vonzáskörzete földtörténetéről, vizeiről, barlangjairól, földrajzáról és az épületek díszítő- és építőköveiről nyújt részletekbe menő, tudományosan megalapozott, de azért olvasmányos, és nem utolsó sorban roppant érdekes, képekben, illusztrációkban gazdag leírásokat.

A kötet egy általános földrajzi, földtani, vízföldtani bevezető után 75 objektum részletes leírását adja, és itt objektum alatt komplex földtani egységekről van szó, mint számos sziklakibúvás, fürdők, vagy például a Belváros, a maga öt felkeresésre mindenképp érdemes épületével (Országház, Nemzeti Bank, Bankcenter, Bazilika, Városfal). Tudták például, hogy a Szent István Bazilika padlójában ezerszám találni őslényfosszíliákat?

A Geokalauz egyik legizgalmasabb része – a középületeink földtani leírása mellett – a metróvonalak építésekor és felújításakor felhasznált kövek kimerítő bemutatása. A földalatti állomások, amiket leginkább észre sem veszünk miközben tömegközlekedünk, ugyanis szintén hemzsegnek a földtörténeti látnivalókban – csak a Deák téri szintek bejárása, felfedezése megér egy jó órányi kompakt túrát.

A kötet végéhez csatolt 1:50 000 méretarányú földtani mellékleten kívül mindegyik fejezetben külön részletes földtani és síkrajzi térképet is talál az olvasó. Mindez elérhető online változatban is egy interaktív térkép formájában, amelyen a térképi foltok egy kattintásra megmondják magukról, hogy kicsodák-micsodák, az egyes objektumokra kattintva pedig a könyv vonatkozó fejezete tölthető le pdf-formátumban.

Az alábbi, teljes egészében a Geokalauzra hagyatkozva készült képsorozattal egy egésznapos, de azért nem túl megerőltető sétán felfedezett földtani látnivalókat mutatjuk be, Pest és Buda egymáshoz viszonylag közel eső részeire szervezett expedíció eredményeképp.