Négy lábon jártak a dinoszauruszok ősei

A paleontológusokat mindig is foglalkoztatta, hogy a korai dinoszauruszok hogyan nézhettek ki. Sokan úgy képzelték, hogy két lábon jártak és a későbbi leszármazottaik miniatűr kiadására emlékeztettek. A legújabb leletek szerint viszont nem így van: négy lábon jártak és jobban hasonlítottak a krokodilokhoz, írja a BBC egy Nature magazinban megjelent tanulmányra hivatkozva.

Az archosauruszok a hüllők osztályának egyik alosztálya, ami az idő során két ágra szakadt: az egyik a dinoszauruszokhoz (és a ma élő madarakhoz) vezetett, a másik a krokodilokhoz. Tehát bármennyire is furán hangzik, a krokodilok és a madarak közelebbi rokonai egymásnak, mint a többi hüllőnek. Épp ezért nem egyértelmű, hogy is nézhetett ki a két ennyire különböző csoport közös őse.

A most talált lehetek erre a kérdésre próbálnak választ adni. A 2-3 méteres Teleocraternek nevezett őshüllő, ami nagyjából 245 millió évvel ezelőtt a Triász korban élt, a jelenleg legidősebbnek számító dinoszaurusz. Nem sokkal azután jelent meg, miután az archosauruszok két ága szétvált.

A hiányzó elem

A Teleocrater nem egy új felfedezés, először 1933-ban bukkantak a maradványaira Tanzániában. A fosszíliákat a Londoni Természettudományi Múzeum tanulmányozta az 1950-es években, csakhogy a maradványok hiányosak voltak, így nem lehetett messzemenő következtetéseket levonni. 

2015-ben azonban a ragadozó olyan eddig ismeretlen testrészeit találtak meg a régészek, mint a krokodilszerű bokaízület, tehát a dinoszauruszok ősei és korai képviselői négy lábon jártak. Ugyanakkor a járásmódjuk ellenére nem nagyon hasonlítottak a krokodilokra: inkább úgy néztek ki, mint valamilyen karcsú, felturbózott komodói sárkány (illusztráció a linken).