Európa, nem pedig az idáig feltételezett Afrika lehet az ember evolúciós történetének első ismert állomása egy friss kutatás szerint. Ha az eredményt sikerül igazolni, az részben átírhatja az emberré válás történetét.
Miközben az emberi evolúció története a tét, a konkrét empirikus anyag mindössze két fogmaradvány, bő hétmillió évvel ezelőttről. Mindkettő a Graecopithecus nevű főemlőstől származik, melyeknek a maradványait a Balkánon találták meg: egyet Görögországban, egyet pedig a mai Bulgáriában.
A leletek már korábban is ismertek voltak, ami új, az ezeknek az értelmezése. A döntő kérdés, hogy minek tekintendő ez a csimpánz méretű főemlős: majomnak, mint azt idáig általában gondolták, vagy pedig – és itt jön az új hipotézis – egy, a majmok törzsfejlődésétől már elváló időszakból származó előembernek. A kérdés, hogy a lelet már a csimpánzok és az emberek őseinek különválása előttről, vagy az azt követő időszakból származik-e.
Fotó: University of Tübingen
Az egyik kérdéses lelet egy teljesebb fogsor Görögországból, a másik egy fölső kettes előzápfog Bulgáriából. A majmok fogainak gyökerei erősebben különágaznak, mint az emberé, a kérdéses fogak pedig inkább emberi jellegzetességeket mutatnak. Átmenetinek tűnő fejlődési fázisról van szó ugyanakkor, a kutatók véleménye is megoszlik arról, hogy inkább egy előemberi jellegzetességeket mutató majom, vagy egy majomjegyekkel rendelkező előemberről van-e szó. Arra az emberré válás szempontjából sokszor döntőnek tekintett kérdésre, hogy a fogak egykori gazdái már két lábon jártak-e, ebben az esetben nincs válasz.
Az érvényes elmélet szerint az emberek és a majmok őseinek vonala 5-7 millió évvel ezelőtt vált el egymástól Afrikában. A mostani felfedezés ezt kérdőjelezi meg, a két kérdéses leletek ugyanis 7,1, illetve 7,2 millió évesek. A tübingeni kutatócsoport feltételezése szerint a különválás tehát korábban mehetett végbe, mint idáig gondolták, és talán nem is Afrikában, hanem valahol itt, a Mediterráneum keleti térségében történhetett meg.
A pontos lokalizálás ugyanakkor kérdéses; ebben az időben a Balkán vidékén ugyanúgy éltek főemlősök, vízilovak, antilopok és például zsiráfok, mint Afrikában. Ezek a fajok ugyanúgy oda-vissza mozoghattak a kontinensek között, mint a Graecopithecus, melynek a pontos földrajzi eredete így nem rekonstruálható a két leletből.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
