Már nem tanítanak a vajákos főiskolai tankönyvből

Pár nap alatt söpört végig az interneten a hír, hogy az Eszterházy Károly Főiskolán olyan tankönyvből tanítanak gyógynövényismeretet, ami inkább válna be valamiféle boszorkánytanoncoknak írt kuruzslókézikönyvnek, mintsem felsőoktatási jegyzetnek. Dr. Németh Imre Gyógynövény- és drogismeret című 2012-es jegyzete az új Széchenyi terv keretén belül, TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0038 támogatással készült, és jelenleg is elérhető az ektf.hu-n.

A bőséges fényképes melléklettel együtt 190 oldalas, tankönyvnek szánt főiskolai oktatóanyagban olyan hajmeresztő dolgok szerepelnek, mint például ez a (végtelenül pongyola) megállapítás a bizonyítottan rákkeltő és mérgező hatású, emberi fogyasztásra semmiképp nem javasolt fekete nadálytőről:

A fekete nadálytő fogyasztásakor a rák kockázata nem nagyobb, mintha az alábbi élelmiszereket fogyasztották volna: egy darab mogyoróvajas szendvics, egy harmad gomba, fél pohár szacharinos üdítőital, de egy üveg sörnek vagy bornak már egy százada is veszélyes lehet, s rákkeltő az etilalkohol is!

Vagy nézzük ezt az asztrológiával és az alapelemekkel átitatott “tudományos” szövegrészt a Hold gyógynövénygyűjtésre gyakorolt hatásairól:

A gyökérrészeket teliholdnál, újholdnál és fogyó holdnál érdemes gyűjteni, tavasszal vagy ősszel napkelte előtt, vagy napnyugta után. Mivel a gyökérnövények eleme a föld, ezért a föld napok, azaz a Bak, Szűz vagy a Bika jegyének napjai megfelelőek a szedésükre. A virágrészek gyűjtése növő holdnál és teliholdnál a legalkalmasabb, kevéssel dél előtt, napsütéses napon, amikor a harmat már felszáradt. A virágnövényeknek a levegő elem felel meg, ezért az Ikrek, a Mérleg és a Vízöntő jegy napjai a legalkalmasabbak a növénygyűjtésre. A levelek szedésére növő holdnál kerüljön sor. A harmatmentes fiatal levelek a legmegfelelőbbek. A levélnövényeknek a víz elem felel meg, ezért a Hold a Skorpió, a Halak vagy a Rák jegyében legyen a gyűjtésük idején. A termések betakarítására a növő hold a legjobb, ha olyan terméseket és magvakat szedünk, melyeket rögtön felhasználunk. Ha a terméseket el akarjuk tenni, akkor fogyó holdnál gyűjtsük azokat. A déli hőségben terméseket nem szabad gyűjteni. A terméseknek a tűz elem felel meg, holdnapjai ezért a Nyilas, az Oroszlán vagy a Kos jegyére essenek.

Beszédes ez a rákkeltő és rákellenes anyagokról szóló rész is:

Sok gyógynövény tartalmaz rákkeltő anyagot, de az étkezési növények is 5-10% rákkeltő anyagokat tartalmaznak. A búza, a kukorica, a mogyoró, a zeller, a gombák tele vannak ilyen anyagokkal. A lényeg, hogy rákmegelőző anyag is van bennük, mint a C-, E-vitamin, b karotin, az A-vitamin provitaminja. A zsírok a rák felé tolják el az egyensúlyt, ilyenek, pl. a gyorsbüfék ételei, a csirke és halételek kivételével. A rostos tápanyagok rákellenesen hatnak. A gabonafélék, a friss gyümölcs, a zöldségfélék sok rostot és kevés zsírt tartalmaznak. Ahol családi örökletes hajlam van a rákbetegségre, ott legyenek elővigyázatosak a gyógynövényekkel szemben is.

Mint arra egy a Magyar Nemzet cikkében megszólaltatott szakember rámutat, a Németh Imre által összeállított tankönyvben elég sok kifogásolható rész található. “A bizonyítottan rákkeltő hatású fekete nadálytövet nem szabad összemosni élelmiszerekkel. Még a felvetés is felfoghatatlan” – szögezte le Csupor Dezső farmakognóziai szakgyógyszerész, a Szegedi Tudományegyetem docense, a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Gyógynövény Szakosztályának elnöke az MNO érdeklődésére. “A holdfázisok szerinti növénygyűjtés ebben a formában finoman szólva sem nevezhető tudományos megközelítésnek” – tette hozzá az egyetemi docens.

New age katyvasz biturbó

A főiskolai jegyzet ezen kívül kritikátlanul foglalkozik a homeopátia állítólagos eredményeivel, meg sem említve, hogy az utóbbi években kialakult tudományos konszenzus szerint nincs bizonyíték a homeopatikus szerek hatásosságára. A könyv ezen kívül szinte kizárólag a kilencvenes években és korábban íródott, kétes értékű szakirodalomra hivatkozik irodalomjegyzékében, noha azóta jócskán keletkeztek pontosabb, tudományos szempontból elfogadhatóbb művek, mivel mint annyi minden más, a gyógynövénykutatás is hatalmas fejlődésen ment át. Két újabb keletű hivatkozott irodalom van csak a listában: az egyik a Magyar Könyvklub 2002-ben kiadott Holdkalendáriuma, a másik egy 2000-ben kiadott Gyógy-és aromanövények című magyar szakkönyv.

Megkérdeztük az azóta egyetemmé avanzsált oktatási intézményt, hogy miképp készülhetett ilyen tankönyv a hallgatóknak. A következő választ kaptuk:

A jelzett Gyógynövény és drogismeret c. könyvet az Eszterházy Károly Egyetem Agrártudományi és Vidékfejlesztési Karán az egyetemi képzésben nem használjuk és korábban sem használtuk. Egyszerűen azon okból nem használjuk, mert a jegyzetet/könyvet nem ismerjük, a tartalmát sem ismerjük és a szerzővel sincs szakmai kapcsolatunk.

Rövid magyarázatuk szerint az Eszterházy-egyetem Agrártudományi és Vidékfejlesztési Kara 2016. július 1-én alakult, korábban ez a szervezeti egység a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola keretein belül működött. Az AVK úgy tűnik teljesen elhatárolódik a Németh-féle jegyzettől:

A könyv megjelenésének időpontjában más felsőoktatási intézmény voltunk, az Eszterházy Károly Főiskola által kiadott könyveket/jegyzeteket nem ismertük. Németh Imre egyetemi docens már nem dolgozik az Eszterházy Károly Egyetemen. Információnk szerint nyugdíjas.

FRISSÍTÉS: Mint a Magyar Nemzet cikkéből kiderül, 2014-ben megszűnt a képzés, amelyhez a könyv készült, azt azóta nem használják az oktatásban. A könyv nem részesült közvetlen támogatásban, csak a szerzője kapott díjazást. A lektorálást a Műszaki Tankönyvkiadó végezte - a jelek szerint nem tökéletes szakmai odafigyelés mellett.