Három éve tart a per a majomszelfi szerzői jogaiért

David Slater 2011-ben Indonéziába utazott, és egy nap letámasztott egy kamerát az erdőben. Játékos majmok gyűltek köré, egyikük pedig (Narutó, ez később még fontos lesz) odaállt a gép elé, és készített egy szelfit magáról. Jobbat is, mint amit önök általában Instagramra posztolnak.

A kép híres lett, bejárta az internetet, a fotós viszont ebből a sikerből szinte teljesen kimaradt. A neve megjelent itt-ott a képek mellett, jogdíjakat viszont, csak annyit tudott beszedni a fotóért, amennyi nagyjából az utazása költségeit fedezte. Ma ott tart, hogy a saját tárgyalására sem tud elmenni, mert nincs pénze repülőjegyre, és az ügyvédjének sem tud fizetni, aki három éve viszi az esetét.

David először a Wikipédiát kérte, hogy vegyék le a képét az oldalról, a majomszelfi ugyanis szerinte nem szabadon felhasználható közkincs, hanem az ő szellemi terméke. Azzal érvel, hogy övé volt a kamera, ő utazott el a dzsungelbe, ő keresett témát, a nap végén tehát ő csinált meg mindent, ami a kép megjelenéséhez kellett, a majom (makákó) csak a fotós volt. Technikailag. Könnyű lenne belátni, hogy a fotósnak (nem a majomnak, Davidnek) teljesen igaza van, mégis,

És, ahogy a dolgok állnak, messze még a vége.

A majmot a PETA állatvédő szervezet vette gyámságba, és beperelték a fotóst, illetve a vele együttműködő Blurb fotókönyvkiadót, a majom nevében, amiért jogot akar formálni a majom által készített fotóra.

Eh.

Az ügynek vannak még bőven furcsaságai, ezeket a VICE szedte össze alaposan. A lényeg, hogy nagyon gyenge lábakon áll vád, mégis, foggal-körömmel ragaszkodik az ügyhöz a szervezet. Csak egy példa: a PETA a bíróságon azt sem tudta egyértelműen bizonyítani, hogy melyik majom nevében járnak el. Nem tudni biztosan ugyanis, hogy a csapat melyik példánya készítette a képet. A bírósághoz beadott szakértői papírokon egy másik majom fotója szerepelt, de ez egy ideig senkinek nem tűnt fel, annyira hasonlítanak egymásra.

A dolog már ott tart, hogy az amerikai szerzői jogi hivatal külön példaként emelte a szabályzatába, hogy természetfeletti lények (és istenek) mellett majmok által készített képeket sem hajlandóak bejegyezni szerzői oltalom alá, mert nem akarnak ezzel foglalkozni.

Persze, a PETA-nál sem ment el mindenki banánért, amikor az észt osztották. A szervezet nem azért állt bele ebbe a perbe, hogy pénzhez juttassák a majmot, vagy hogy felesleges papírmunkát csináljanak neki, hanem azért, mert precedenst akarnak teremteni vele. Azt szeretnék elérni, hogy egy ilyen döntésre hivatkozva állatvédő szervezetként a jövőben kiállhassanak a veszélyeztetett állatok jogaiért a bíróságokon. Gyakran előkerült utalás a perben egy emlékezetes eset 2004-ből, ahol egy ügyvéd a bálnák és delfinek nevében perelte be George W. Bush-t, amiért a haditengerészet az általuk használt szonárokkal veszélyezteti az életüket.