Halott delfinpéniszt állítottak a tudomány szolgálatába

Néha a tudósoknak gusztustalanul leleményesnek kell lenniük, hogy a vizsgált állatok életének minden részletét megismerjék. A tengeri állatok szaporodását különösen nehéz vizsgálni, mert ritkán fordul elő, hogy pont ott legyen az aktus közelében a szakértő tengerbiológus. Ezért is szenzációs, hogy nemrég tudományos cikk született a szégyenlős barna delfinek nemi életéről.

Dara Orbach és kollégái a kanadai Dalhousie Egyetemen igen szokatlan módszert találtak ki. Megkérték az ismerős kutatókat, hogy amennyiben szembejön velük egy elpusztult delfin, ugyan küldjék már el nekik a laborba a kivágott és lefagyasztott nemi szerveiket, hogy tanulmányozni tudják, miként passzolnak egymáshoz. Amint ez megvolt, már csak azt kellett kitalálni, hogyan használják fel az egyébként igencsak méretes szerveket. 

A delfinpénisz erős anyagból van, nehogy elhajoljon a vízben úszkálva-ugrálva lebonyolított aktus kellős közepén, ezért a tudósoknak nagy nyomású pumpával kellett sós vizet pumpálni bele, hogy úgy ágaskodjon, mint az élő delfineken. Az alábbi videón jól látszik, ahogy a ficánkoló delfin a méretes lőcsét lóbálja a levegőben:

A felpumpált péniszt behelyezték a megfelelő delfinvaginába, és beszkennelték az egészet, hogy ezután már a 3D modellen tudjanak dolgozni.

Orbach arra figyelt fel, hogy a pénisz és a vagina struktúrája tökéletesen megegyezik, pontosan passzolnak egymásba. A nőstény delfinek vaginájában azonban találtak néhány zsákutcát is, és ha a hím nem célzott pontosan, akkor a pénisze ezekbe hatolt be. A tudósok szerint ez a nőstényt segítette abban, hogy eldönthesse, melyik hím adja át a dns-ét az utódoknak.

A nőstény delfinek rendszeresen elfordítják a testüket szaporodás közben

- tette hozzá Janet Mann delfinszekértő biológus, a Georgetown Egyetem munkatársa, aki számtalanszor megfigyelte az aktust. Nem mórikálják magukat, hanem a kőkemény evolúciós racionalitás munkálkodik, hogy a lehető legjobb géneket örököljék az utódok. Ha nem megfelelő a hím, akkor így csökkentik a nemzés esélyeit.

Ennek a kutatásnak a delfinfajok megmentésére irányuló törekvésben lehet szerepe, főleg ha egyszer valaki kitalálja, hogy mesterséges megtermékenyítéssel kéne utódnemzésre bírni a nőstényeket.