Crispy bacon helyett jön a CRISPR bacon

Egy tucat egészséges génmódosított malacról számoltak be kínai tudósok a Proceedings of the National Academy of Sciences tudományos folyóiratban. A kutatók azt vizsgálták, hogy lehetséges-e az új génmódosítási eljárás, a CRISPR-Cas9 segítségével új, kedvezőbb tulajdonságokkal bíró sertéseket tenyészteni, írja az NPR.

Mivel a sertésekből hiányzik az UPC1 néven ismert gén, ami segít hidegben a testhőmérsékletet szabályozni, a kutatók egerekből vett géneket ültettek a kísérleti sertéssejtekbe. Ezekből aztán 2553 új sertésembriót klónoztak. 13 nőstény sertésbe ültettek a végső beavatkozásra kiválasztott embriókból, 3 közülük vemhes is lett, és így született összesen tizenkét genetikailag módosított hím.

A minden eddiginél precízebb génszerkesztő használatával elérték, hogy a malacok jobban tudnak reagálni a hőmérséklet-csökkenésre, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy jobban tudják hasznosítani a testükben elraktározott zsírt, hidegben többet tud belőle elégetni a szervezetük. Az eljárásnak köszönhetően a kísérleti malacok soványabbak voltak társaiknál, 24 százalékkal kevesebb volt a testzsírarányuk.

A tudósok szerint az ilyen malacok tenyésztésével komoly költségcsökkentést lehet elérni a húsiparban. A testzsírjukat jobban elégető malacokat könnyebb felnevelni, kevesebbet kell költeni a fűtésre és tápra, a hirtelen beköszöntő fagyok sem tizedelik meg az állományt, no és a sovány, egészségesebbnek tartott sertéshúsra is nagyobb a kereslet. A kínai kutatók szerint a génmódosítás nincs befolyással a hús ízére.

A kínai kutatók eredményeit méltatta R. Michael Roberts, a Missouri Egyetem állattudományi professzora, de egyben kétkedésének is hangot adott, hogy sikere lenne az ilyen sertéseknek az Egyesült Államokban. Egyfelől nem biztos, hogy az élelmiszer-biztonsági hatóság zöld utat adna a tenyésztésüknek, de ha mégis, nem valószínű, hogy az amerikaiak szívesen ennék a génmódosított (GMO) sertések húsát.

Chris Davies, a Utah Állami Egyetem állatorvos társprofesszora szerint egyre nagyobb szüksége lesz az emberiségnek génmódosított élelmiszerekre. 2050-re a Föld lakossága eléri a tízmilliárd főt, ezért remélhetőleg az illetékesek és az átlagemberek is belátják, hogy el kell fogadni ezeket.