Márk
6 °C
21 °C

A nyugati légszennyezés okozhatta az afrikai szárazságot

2002.06.15. 16:38
Észak-Amerika és Európa gyáraiból és erőműveiből kibocsátott szennyező anyagok okozhatták az afrikai Sahel-övezetben az elmúlt harminc-negyven évben pusztító aszályt. A legrosszabb években, 1972 és 1975 között, valamint 1984-85-ben a szárazság miatt körülbelül egymillió ember halt éhen. Az ausztrál és kanadai kutatók szerint a szerves fűtőanyagok elégetésével képződő, kén-dioxidból, koromból és nitrátokból álló elegy befolyásolja a felhőképződést, és ezáltal jelentős hatást gyakorol a földfelszín hőmérsékletére és változásokat idéz elő az időjárásban.
Észak-Amerika és Európa gyáraiból és erőműveiből kibocsátott szennyező anyagok okozhatták az afrikai Sahel-övezetben pusztító aszályt - írta a New Scientist. Az elmúlt harminc-negyven évben a Sahel-övezet - ez egy Szaharától délre található területsáv, melybe Etiópia és Guinea egyes részei is beletartoznak - a valaha regisztrált legnagyobb aszállyal küzdött, a csapadékmennyiség 20-50 százalékkal csökkent. A legrosszabb években, 1972 és 1975 között, valamint 1984-85-ben a szárazság miatt körülbelül egymillió ember halt éhen.

A számítógép szerint a kén-dioxid a hibás

Az ausztrál és kanadai kutatók szerint a szerves fűtőanyagok elégetésével képződő, kén-dioxidból, koromból és nitrátokból álló elegy befolyásolja a felhőképződést, és ezáltal jelentős hatást gyakorol a földfelszín hőmérsékletére és változásokat idéz elő a regionális időjárásban. Leon Rotstayn a CSIRO-tól, az ausztrál nemzeti kutatóintézettől és Ulrike Lohmann a halifaxi Dalhousie egyetemről számítógéppel modellezte a Föld klímáját.

Amikor a kutatók a jelentős (nyolcvanas évekbeli) kén-dioxid kibocsátást is belekalkulálták a szimulációba, a Föld északi területei a modell szerint relatíve lehűltek, a trópusi esők sávja dél felé tolódott, szárazságot okozva ezáltal a Sahel-övezetben. A kén-dioxid ugyanis olyan aeroszol-részecskéket hoz létre, amelyek kicsapódási felületet biztosítanak a légkörben található vízpára számára. Több részecske esetén a felhők a szokásosnál kisebb vízcseppeket tartalmaznak, és jobban visszaverik a napsugárzást, így a földfelszín alattuk kevésbé melegszik fel. Az eredmények a Journal of Climate következő számában jelennek meg.

Ázsia is veszélyben van

Az elmúlt években a területet kevésbé veszélyeztetik nagy aszályok. A változást Rotstayn a levegőszennyezés elleni szabályozásoknak tudja be, melyek Európában és Észak-Amerikában születtek, elsősorban a savas esők miatt. Johann Feichter, a hamburgi Max Planck meteorológiai intézet munkatársa szerint a modell érdekes ugyan, de bizonyítékokat nem szolgáltat. Saját kutatásai arra mutatnak, hogy a kén-dioxid-kibocsátás inkább csak súlyosbította azokat a folyamatokat, melyek egyébként is bekövetkeztek volna.

Ázsiában azonban a problémák még csak most kezdődnek. A korom és a kén-dioxid kibocsátás ugyanis jelentősen megnövekedett a gyorsan iparosodó Kínában és Indiában. A két kutató elméletét támaszthatja alá, hogy Kínában az elmúlt években szokatlanul száraz nyarak voltak, miközben a déli területeken különösen sok eső esett.