Ambrus
-7 °C
3 °C

Érzelmek szabályozzák az agy döntéseit?

2006.08.20. 00:06
A klasszikus közgazdaságtani elméletek szerint döntéseinket teljes mértékben racionálisan hozzuk meg. Viszont azt is tényként könyveljük el, hogy gyakran cselekszünk irracionálisan. Például nem mindegy, miként tesznek fel egy kérdést. Mégsem lennénk annyira ésszerű lények?

A mesterséges intelligencia kutatása és a kapcsolódó fejlesztések régóta szorosan összefüggenek az agyműködés tanulmányozásával, a két tudományterület kölcsönösen ösztönzi egymást. Egyre okosabb gépeink, multifunkcionális robotjaink - ha egyelőre kezdetleges szinten is, de - az emberi elme működését, annak bizonyos aspektusait igyekeznek utánozni, és a kognitív, idegtani vizsgálódások ugyancsak merítenek az MI mind tágabb világából.

Hogyan kérdezzük ugyanazt?

A londoni University College Neurológiai Intézetének kísérlete minden bizonnyal illeszkedni fog ehhez a trendhez. Már csak azért is, mert a Magyarországon az AITA International Zrt. néhány fejlesztésével fémjelzett, részben neurológiai indíttatású érzelmi számítások (affective computing) egyre jelentősebb szerepet kapnak a különböző projektekben. Az ilyen jellegű kutatásokra komoly hatást gyakorolt Antonio Damasio (Dél-kaliforniai Egyetem, Los Angeles) elismerően nyilatkozott a Benedetto De Martino által vezetett kísérletről, illetve az eredményeket összefoglaló Science-tanulmányról. Az ismert neurológus úgy véli, hogy a londoniak tökéletesen alkalmazták az érzékelésre és az érzelmekre vonatkozó legújabb ismereteket.

De Martino és munkatársai abból indultak ki, hogy az adott kérdés eltérő megfogalmazásai különböző döntéseket generálnak. A pszichológusok, közgazdászok és politikai marketingesek körében igen népszerű témakör jelentőségét például a negatív reklámkampányok szemléltetik, melyek megerősíteni látszanak azt az utóbbi években elterjedt vélekedést, hogy a döntéshozásban az irracionális pszichológia fontosabb szerepet játszik a racionális számításoknál.

De Martinoék messzebbre mennek: úgy vélik, döntéseinket szinte csak érzelmek szabályozzák.

Húsz font és húsz font

Kísérleti alanyaik körülbelül ötven fonttal indultak neki egy szerencsejátéknak. Biztos és kockázatos opció közül kellett választaniuk. Utóbbi esetben akár mindent megnyerhettek, igaz, el is veszíthettek. A biztos kimenetelű lehetőséget kétféleképpen kínálták fel a résztvevőknek. Egyik esetben azt mondták nekik, hogy amennyiben nem reszkíroznak, megmarad húsz fontjuk, míg a másodikban harminc font elvesztéséről beszéltek. Hiába volt mindkétszer ugyanannyi a végösszeg (húsz font), az elsőnél negyvenhárom, a veszteséget felvázolónál viszont sokkal magasabb arányban, hatvankét százalékban kockáztattak. Pedig a játék előtt valamennyijüknek pontosan és részletesen elmagyaráztak nyerési esélyeiket, azaz a húsz alany tudta, hogy azok mindkét esetben azonosak.

A tanulmány szerzői megállapították, hogy a vizsgált személyek jócskán eltérő viselkedést tanúsítottak: egyesek kifejezetten racionálisan játszottak, míg mások kockázatvállalását döntő módon befolyásolta, hogy húsz fontjuk megtartását, vagy harminc elvesztését vázolták fel nekik. Előbbinél szinte egyáltalán nem, utóbbinál viszont majdnem mindig reszkíroztak. Döntéseiket erőteljesebben befolyásolták az érzelmek.

Az amygdala szerepe

Az agy-felvételek alapján a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a száraz tényekre emlékező hipocampusszal ellentétben az alakja miatt (magyarul) mandulamagnak is hívott rész, a tényeket kísérő érzelmek "elraktározásáért felelős" amygdala befolyásolja a döntéshozást. A negatív érzéseket, például a félelmet feldolgozó terület erőteljesen tüzelt az átlagosan két másodpercenkénti választásokkor. Amikor az alanyok ellenálltak a kísértésnek, az agy pozitív érzelmeket aktivált, azaz az amygdala mindkét esetben aktívnak bizonyult.

"Megállapítottuk, hogy emócióik többé-kevésbé mindenkit befolyásoltak, senki nem hozott teljesen érzelemmentes döntéseket" - nyilatkozta De Martino. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a racionális választások csak konzisztensek, de semmiképpen nem tekinthetők egyfajta intelligenciaszintnek. Elismerte a kísérlet korlátait, akárcsak azt is, hogy a döntéshozás elképesztően összetett, racionális és irracionális elemeket egyaránt tartalmazó jelenség.

A tanulmánnyal kapcsolatban Damasio arra a tényre hívja fel a figyelmet, hogy az agykárosodás miatt érzelemhiányban szenvedőknek sokszor rendkívül nehéz dönteniük. "Nem azért vagyunk racionálisak, mert elfojtjuk, hanem mert lecsillapítjuk az érzelmeinket" - jelentette ki.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Értékeljen, nyerjen!

Van kedvenc légitársasága? Írja meg véleményét itt!