Vilma
-8 °C
3 °C

Agytanulmányozás gépmajommal

2003.12.02. 15:05
Kapcsolódó cikkek (1)
A munkáját viccesen "digitális istenként" meghatározó angol Steve Grand 2000 óta dolgozik Lucyn, a néhány korábbi ismertetőben tévesen androidként leírt orángután formájú roboton. Célja, hogy teremtményén keresztül ismerje meg az agyi kortex működését.
Az amatőrpilóta Grand eredeti terveiben nem orángután, hanem törpepapagáj szerepelt. Létre is hozott egy nehézkes konstrukciót, mellyel a repülés mechanizmusát, a repülési készség elsajátítását igyekezett tanulmányozni. Sikertelenül: a szárnyaló szerkezet egy teszt során, a közeli lovak legnagyobb döbbenetére, alábukott, és darabokra hullott.

Miért orángután?

Steve Grand
Grand változtatott elképzelésén: a légtérből leszállt a földre, majd egy játékbolti séta közben plüss orángutánfélére bukkant, s (a neves Australopithecus csontvázra emlékezve keresztelt) Lucy máris megfogant, azaz majomként reinkarnálódott a korábbi törpepapagáj.

Egy másik, tudományosabb megfontolás szintén a főemlős melletti döntést indokolta. Mivel a kutató az emberhez hasonlítva túl egyszerűnek tartja a gerinctelen állatok, például a hangyák agyát, intelligenciáját, a robotikai és mesterséges élet szempontjából kevésbé elemzett köztes zónára - madarakra, kutyára, macskára, főemlősökre - összpontosít. Ugyan nem annyira bonyolultak, mint a homo sapiens, viszont a rovaroknál sokkal komplexebbek, környezetükhöz jobban alkalmazkodnak, ráadásul értelmesebbek is. "Ez az intelligenciatípus és szint érdekel" - írja. Kutyához nem volt kedve, mert a Sony megelőzte, ráadásul a majmokkal folytatott (sikeres) kommunikációs kísérletek jócskán hatottak rá. Lucyből pedig azért lett orángután, hogy utólag ne hasonlítgassák az emberhez még közelibb csimpánzokhoz és gorillákhoz.

Puha és kemény mesterséges intelligencia

Lucy
Grand két MI-típust különböztet meg: "puhát" (soft AI) és "keményet" (hard AI). Előbbi kategóriába a magasszintű következtetésekre alkalmas rendszereket, utóbbiba a "valóban intelligens", önmaguk tanítására képes gépeket sorolja. Például a heavy metal- és pizzaszerető (egyébként csecsemőként kezelt) Lucyt. Korábban nem fogalmazott ennyire egyértelműen: az első típusú, valamint a biológiát és az önszerveződést kopírozó MI-kről beszélt, a kettő közötti "senkiföldjén" jelölve ki szellemgyermekének helyét. Módszerét az élővilág jelenségei inspirálták; kivitelezhetőnek, bonyolult mentális jelenségek utánzására alkalmasnak tartja.

Projektjén mesterséges létformák készítésére specializálódott ("saját elmével rendelkező gépeket teremtő") fejlesztő és tanácsadó cége, a Cyberlife Research Ltd. kötelékében dolgozik.

Lucy felépítése

A bohókás fej különös, egyelőre (energiatakarékossági okokból) lábak nélküli, normális körülmények között - "saját" állítása alapján - szőrmével fedett gépkonstrukció-testből nő ki. Az arcbőr mögé érintés-, hőmérséklet-szenzorokat, akkumulátor-monitort rejtettek. Hangrendszerrel, hallómechanizmussal, "félszemű" látással rendelkezik. Virtuális izmokat biztosító extraréteggel felerősített szervomotor-modellen alapuló aktuátorai (kezek, fej, szemek, áll) szabadságfoka tizenhárom. A párhuzamos számítógéprendszer öt azonos Hitachi H8S mikrovezérlő csipen nyugszik. A részfeladatokra (látás-, hallásfeldolgozás, hangmodell, izomvezérlés és propriorecepció, PC-vel történő kommunikáció) szakosodott lapkák megosztott közös memórián keresztül kommunikálnak egymással.

Lucy fémváza

A Nemzeti Tudományos, Technikai és Művészeti Alapítvány támogatásának köszönhetően, Grand tizenöt új computert vásárolt, és Lucy fejlettebb változatán munkálkodik jelenleg - a legfontosabb részeken, kézmozgáson, lábakon, valamint a látást, hallást, hangot, izmokat, propriorecepciót összekötő terjedelmes, PC-n szimulált neurális hálón. Lucy intelligenciáját a többezer "idegsejt" interakciója eredményezi majd, általuk válik komplex organizmussá, "gondolkodásra és tanulásra képes", a digitális computereket felülmúló géppé.

Önmagától tanulja meg, mire valók a karjai, miként működik a hangja, hogyan hívja fel magára a figyelmet. Fokozatosan sajátítja el a csúszást, mászást, később pedig a két lábon járást. "Más robotok kocsikat szerelnek össze, vagy sakkoznak, de én nem" - olvassuk az orángutánhölgy honlapján. "A mesterséges intelligencia nevében látok neki a dobok püföléséhez, s hajigálom játékaimat a földre."

Banán, és nem mandarin

Mint a kisgyerekek... Intelligenciáját nem programozzák előre, tanulja, s nem készen kapja. Emergens módon alakul ki. Mert a "beprogramozott viselkedés természeténél fogva unintelligens." (Az autókon dolgozó robotok nem alkalmazkodnak - ha az adott alkatrész nincs ott, ahol kellene, akkor a levegőbe markolnak egyet.)

"Nem lesz túl okos, de nem állunk távol az igazságtól, ha azt mondjuk, hogy saját, ám nagyon ostoba elmével rendelkezik majd" - fűzi hozzá Grand.

Egyelőre annyit tanult meg, hogy rábökjön egy banánra, legyen az zöld, sárga, kicsi, nagy. Nem keveri össze a mandarinnal, vagy a mangóval, de más gyümölccsel sem. Több problémasort oldott meg addig, míg eljutott a triviálisnak tűnő felismerésig: először a banán mindenkori elhelyezésétől független vonalait, formáját, és azt is elsajátította, miként mutasson rá. Grand büszke, hogy nem programozta erre, hanem - az agyi kortex ilyen jellegű feladatok elvégzésében jeleskedő modelljéből kiindulva - hagyta Lucyt, hadd jöjjön rá magától.

Az agy megismerése

Bízik benne, hogy robot-orángutánja segítségével eljut az agyat irányító, a részecskéket bonyolult számítási műveleteket sikerrel végző gépsorokká szervező alapelvekig. Lucy eredményeiből mások is tanulhatnak - véli. A majmocska (leendő) tapasztalatait főként a jelenlegieknél könnyebben alkalmazkodó, robosztusabb és intelligensebb számítógépes architektúrák fejlesztésénél, és az ezeken alapuló alkalmazások során hasznosíthatják.

Legnagyobb problémát azonban még mindig az agyra (az ott lejátszódó kémiai folyamatokra, a különböző szinaptikus és neurális mechanizmusok részleteire, a huzalozási diagramokra, stb.) vonatkozó korlátozott ismereteink jelentik.

"Lehet, hogy Steve-nek azonban ennyi is elég" - nyilatkozta Larry Yaeger, az Apple-nél dolgozó ismert tudós, aki bízik az angol kutatóban.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Értékeljen, nyerjen!

Van kedvenc légitársasága? Írja meg véleményét itt!