Árpád
-2 °C
9 °C

Ágyúval földgázt

2001.01.18. 15:49
Kapcsolódó cikkek (1)
A moszkvai Bauman műszaki egyetem kutatói, Valerij S. Tupoljev vezetésével kifejlesztettek egy eljárást, ami megkönnyítheti a kőolaj- és földgázmezők felderítését. Az eljárás ágyúlövésekkel kelt rezgéseket a talajban, és kiválthatja az eddigi veszélyes, robbanóanyagos kutatási módszereket.

Oroszországban a talaj geológiai szerkezetének feltérképezése, és az esetleges földgáztelepek felmérése hagyományosan kis mélységben elvégzett robbantásokkal történik. A robbantás keltette szeizmikus hullámokat kiértékelik, és így következtetnek a mélyben meghúzódó rétegek szerkezetére. A kutatófurat környékén szeizmikus szenzorokat helyeznek el, és pontosan felmérik, hogyan terjednek a lökéshullámok, és milyen mélységből verődnek vissza. Ebből következtetni tudnak a fosszilis energiahordozókat rejtő mezők elhelyezkedéséről.

Szibériában, a télen-nyáron fagyott talajon veszélyes kézi úton robbantásokat végezni. A korábbi gyakorlat az volt, hogy az elkészült furatba kézzel, hosszú vasrudakkal tolták be a robbanóanyag-csomagokat. A tartósan fagyott talaj birodalmában télen mínusz 40 fokokat mérnek, nyáron pedig felszíni talajrétegek valósággal úsznak a jeges alapon. Ilyen körülmények közt nem voltak ritkák a korai robbanás okozta súlyos balesetek.

Bumm a földbe

Az új eljárás nem igényli robbanóanyag előzetes elhelyezését a 20 méter mély kutatófuratokban. A kutatók szerint ebbe a mélységbe egyszerűbb és biztonságosabb a robbanóanyagot ágyúlövéssel lejuttatni, és így szeizmikus rezgéseket kelteni.

Tupoljev professzor és csapata kidolgozta a 'módosított ágyúlövés' elvét, amely egyszerre növeli a munkások a biztonságát és csökkenti a költségeket. Egy forgó platformra a kutatófuratot kimélyítő fúróállvány mellé egy rövid csövű ágyút helyeztek el. A jeges talajba ásott furat meghosszabbított ágyúcsőként funkcionál, amelyen végighalad a tüzérségi gránát. A föld alatt, 20 méter után egy pontosan ilyen hosszúságú gyújtókábel nagyot ránt a lövedéken, és felrobbantja a gránátot.

A szeizmikus érzékelők a szokásos módon feljegyzik a lengéshullámokat. Mivel csak minden századik fúrással sikerül új földgázmezőt felfedezni, de az ágyúzásos módszer révén tízszer olyan gyorsan halad a munka, Tupoljev professzor szerint az új eljárással sok pénzt meg lehet takarítani.