Gyöngyi
9 °C
9 °C

Dominál az agyfélteke, csak nem úgy

2013.11.18. 15:21
Egy egyszerű netes teszt elvégzésével most megtudhatjuk, hogy kreatív vagy épp elemző, logikus egyéniségek vagyunk az alapján, hogy melyik agyféltekénk a domináns. A baj csak az, hogy bár a köztudatba beépült az agyfélteke-dominancia elmélete, a tudomány soha nem erősítette meg, hogy valóban így működik ez. A dominancia ugyan létező dolog, de nem határozza meg, hogy rajzolni tudunk jobban vagy stratégiát kidolgozni.

Az emberi agy két féltekéből áll össze, és bár szimmetrikusnak tűnik, valójában az egyes funkciókért felelős területek elhelyezkedése aszimmetriát mutat. Általában az agy bal oldalán helyezkednek el a beszéd, a beszédértés, a hangfelismerés, az írás-olvasás, a tanulás, az emlékezés, a tapintásos érzékelés és az időérzékelésért felelős központok, míg a térleképezés, a szín-, arc- és alakfelismerés és a tudatos figyelem központjai a jobb oldalon helyezkednek el.

Ezeket a területeket a legtöbben Korbinian Brodmann munkája és ábrái miatt ismerjük, illetve ma már az agyat működés közben is megmutató komputertomográfiai és fMRI-felvételek is bizonyítják, hogy bizonyos dolgok az agy más és más területeit aktiválják.

Fontos, de nem azért

Sok szempontból téves azonban mindebből azt a következtetést levonni, hogy ezeket a feladatokat azok tudják a leghatékonyabban elvégezni, akiknek az adott területet tartalmazó agyféltekéjük valahogy dominánsabb, mondja Ragó Anett, egyetemi adjunktus, az ELTE Pszichológiai Intézetének munkatársa.

Az agyfélteke-dominancia létező dolog, és valóban meghatározza, hogy az agy bizonyos feladatokat melyik féltekét használva old meg, azonban ez nem a kreativitást vagy a logikus gondolkodást befolyásoló tényező.

„Agyműtétek előtt például érdemes meghatározni, hogy a beszédközpont működéséért melyik agyfélteke felel, hogy a műtét közben tudjuk, mire kell figyelni” – mondja a szakember, aki szerint nincs összefüggés a jobb agyfélteke dominanciája és a rajzolni tudás között. „A féltekei specializáció már csecsemőkorban megfigyelhető, később főleg a hatékonyabb összehangolt működés miatt alakul ki.” Ragó szerint az egész legjobban úgy magyarázható el, hogy egy jobbkezes is a jobb kezét használja általában bizonyos feladatok megoldására, de ez nem jelenti azt, hogy bal kézzel ne lenne rá valamilyen szinten képes.

„Az agyunk úgy strukturálja magát, hogy a lehető legegyszerűbben és leggyorsabban aktiválhassa a feladat elvégzéséhez kellő kapcsolatokat és területeket. Ha valamiben jobbak akarunk lenni, akkor nem a dominancia megváltoztatásán vagy jobb kihasználásán kell dolgoznunk, hanem gyakorolni kell azt a tevékenységet, hogy az agy felépíthesse a végrehajtáshoz szükséges kapcsolatokat.”

Kattintgatás helyett koponyalékelés

Ragó szerint például a Facebookon terjesztett teszt nem tudományos. „A táncos lány pörgése egyszerűen megfordítható, ha a többit letakarva egy kis részletére kezdünk koncentrálni, szóval ez semmit sem mér vagy jelez. A különböző színekkel leírt szavak nem alkalmasak a dominancia jelzésére, hiszen minden jól olvasó felnőtt esetén egyformán működik. Ilyenkor úgynevezett gátlási feladatot végzünk: az automatikusan feldolgozott információt (színnév) elnyomva kell reagálnunk – ez pont hogy az egyes területek működését összehangoló folyamatokat erősíti. Az, hogy melyik kezünket használjuk, valóban jelez valamiféle dominanciát, az embereknek, még a balkezeseknek is, általában a bal agyféltekéjükben van a beszédközpontjuk, így beszéd közben az agyuk bal féltekéje dominál." A szakember szerint azonban ez alapján semmiképp nem lehet olyan következtetéseket levonni, hogy aki balkezes, az jól tud rajzolni.

Az már csak hab a tortán, hogy a cikkbe szándékosan nem belinkelt oldal a teszt végrehajtása után a magyarázat helyett egy kuponos oldalra viszi el az érdeklődőt, és amúgy is csak úgy habzik a környék a sok kéretlen reklámtól. Persze az sem megnyugtató, ha egy agytesztet „agytesznek” hívnak.

Ha valaki igazán tudni akarja, hogy bizonyos feladatok elvégzése közben melyik agyféltekéje dominál, akkor jó ha felkészül rá, hogy az igazán megbízható mérés a koponya felnyitásával jár, és az agytevékenységet elektródák elhelyezésével mérik. „Ez nem a neten kattintgatós dolog, a célzott gyakorlatok alapján is csak nagy valószínűséggel lehet megmondani, melyik félteke viszi az egyes központokat, az igazán biztos eredményhez az agysejtek gátlása vagy stimulálása kell” – mondja Ragó.

A gyakorlás dominál

Hogy akkor vajon miért működhetnek az olyan képzések, mint a jobb agyféltekés rajztanfolyamok? Ragó szerint egyszerűen azért, mert gyakorlással minden fejleszthető. „Inkább az általános iskolai rajzoktatás minősége lehet azért felelős, hogy az emberek többsége egyrészt nem tud rajzolni, másrészt viszont látványosan fejlődni kezd, ha elkezd használni bizonyos technikákat.” Ilyenkor azonban nem a dominanciát kihasználva jönnek az eredmények: az agy egyszerűen úgy működik, hogy minél többet gyakorlunk valamit, annál jobban megy. „Az adott feladatok elvégzéséhez használt agyterületek közti kapcsolódások fejlesztésével tanulunk mindent, így például rajzolni is.”

Fontos ugyanis tudni, hogy csak nagyon kevés olyan tevékenység van, amit egyetlen központ használatával végeznénk. A rajzoláskor például a szem-kéz koordináció, a finommotoros mozgás és a lerajzolni kívánt emlék felidézése mellett nyelvi funkciók is betársulnak, és ez általában jobbkezes embereknél pont a bal oldalon van. Az, hogy bizonyos dolgok elvégzéséhez több terület együttműködése kell, egy agysérülés kapcsán is könnyen látható. Attól még, hogy valakinek érintetlen marad a beszédért felelős központja, az emlékek felidézését vagy a nyelv szabályainak alkalmazását szolgáló terület kiesése elég ahhoz, hogy hangokat ugyan meg tudjon formálni, de kommunikálni már képtelen legyen. Ugyanakkor olyan esetek is ismertek, amikor az épen maradt félteke bizonyos fokig átvette az eredetileg a sérült oldalon lévő központ feladatait.

A lateralizációval, vagyis a féltekei elrendeződéssel kapcsolatban vannak ugyan általánosságok (például hogy a jobbkezesek többségének a bal agyféltekéjében van a beszédközpontja), de nagy hiba elfelejteni, hogy az agy valójában mindkét féltekét egyszerre használva dolgozza fel az információkat. Például a bal agyfélteke felel a beszédfelismerésért, illetve azért, hogy a hallott szavakból értelmes szöveget rakjunk össze, de a jobb félteke kell a hallott beszéd érzelmi oldalának felismeréséhez vagy a hangsúly és a beszéd ritmusának elemzéséhez. Egy 2004-es kutatás szerint például a számolási teljesítmény akkor a maximális, ha az agy bal és jobb féltekéje egyaránt beszáll a munkába, egy másik, jóval frissebb eredmény szerint pedig bár egyes agyterületek időnként mutathatnak kiugró teljesítményt, a nagy átlagot nézve a két félteke egyenlő arányban vesz részt a munkában.

Nem teljesen haszontalan azonban, ha tudjuk, milyen típusú emberek vagyunk is valójában. Van, aki az írott információ alapján dolgozik vagy tanul könnyebben, mások szeretik, ha képekben, ábrákban magyarázzák el nekik a feladatot, ez azonban inkább személyiségfüggő, és nincs köze ahhoz, hogy melyik oldalon van melyik központ az agyában.