Bioacél

A csodálatos anyagból sajnos egyenlőre csak háló készül

A pókselyem felhasználási területe számtalan, jelenleg talán még nem is tudjuk pontosan. mi mindenre lehet jó. A gyógyászatban akár mesterséges inak, ínszalagok előállítására használható, mivel anyaga természetes, nagy szakítószilárdsága, de kis tömege és szinte láthatatlan vékonysága miatt pedig a szemsebészeti operációknál tökéletesen alkalmazható a sebek összevarrására. A gyógyászaton kívül nagy hasznát veheti még a járműgyártás repülőgépeknél és versenyautóknál, ahol az elhanyagolható súly és a nagy szakítószilárdság óriási előnyt jelent.

A kanadai Nexia Biotechnologies Bejelentette, hogy kitenyésztette azt a kecskefajtát, amely tejében pókháló található. Ugyanazt a technológiát alkalmazva, amellyel Dolly-t a világ első klónozott állatát ,,állították" elő, a cég létrehozott két kecskét, melyektől azt remélik, hogy utódaiknak tejéből pókhálót lehet majd kivonni.

Nem hasonló szörnyszülöttekről van szó

A két kecske, Webster és Pete klónozás útján születtek, genetikailag módosítva, génjeik közé némi póktulajdonságot rejtettek el. Ez alatt persze nem kell nyolclábú, csáprágós, nyolcszemű szarvas-szörnyet érteni, az állatok szőrösek, teljesen közönséges kecskének látszanak, sőt még legyet enni sem hajlandóak. Így lesznek ezzel valószínűleg utódaik is, akik a pókhálóhoz hasonló proteinszálat fognak ,,termelni", amit a cég bioacélként (BioSteel) emleget.

A bioacél gyakorlatilag a pókhálóhoz hasonló, hosszú polimer, amit eddig mesterségesen nem sikerült tökéletesen előállítani. A kecsketej azért ideális a ,,hálófonáshoz", mert az emlősök tejtermelési metódusa nagyon hasonló ahhoz, ahogyan a pók a hálófolyadékot termeli, azaz az emlősök szervezete is alkalmas lenne a hálófonásra, a génmanipulált kecskék szervezete pedig máris alkalmas.

A cégnek nem ez az első próbálkozása a génmanipulált állatokkal. Korábban kitenyésztettek már olyan kecskéket, amelyek biológiai szempontból fontos emberi fehérjéket termeltek Így a cégnek van bizonyos tapasztalata a téren. A módszer megegyezik Dolly ,,előállítási" módszerével, egy petesejtbe egy másik állat sejtmagját ültetik, amelyből kifejlődik egy genetikailag tökéletesen egyező egyed.

A cég egyéb programjai is génmaipuláción alapulnak, a hálót termelő kecskék is részei a BELE (Breed Early, Lactate Early) programnak, melynek célja olyan állatok tenyésztése, amelyek normális társaikhoz képest előbb elérik az ivarérettséget, előbb párosodnak, illetve előbb adnak tejet.