Bence
10 °C
25 °C

Harctéri biotechnológia

2001.06.27. 15:40
Bár a biológiai fegyvereket nemzetközi egyezmények tiltják, a katonai stratégák zavartalanul keresik a biotechnológia eljárások harctéri alkalmazásának lehetőségeit. Az amerikai hadsereg számára most elkészült tanulmány leginkább egy 2025 körül játszódó kémfilm eszköztárára hasonlít.
Az amerikai hadsereg által megbízott magasrangú szakértői bizottság olyan tudományos jelentést állított össze, amely a biotechnológia hatalmas katonai lehetőségeit ecseteli. Állítólag ezeket az ötleteket akkor is megfogalmazták volna, ha a Pentagon nem tart rájuk igényt.

Világos, hogy a biotechnológia változik, ahogy a háborúk is változnak, és azon kell lennünk, hogy mindenkinél hamarabb szerezzük meg az ismereteket - jelentette ki a tanulmány társszerzője, Mauro Ferrari. A belgyógyász-professzor Ohio állam egyetemén orvosbiológiai tervezéssel foglalkozik.

A hadsereg számára javasolt lehetőségek leginkább egy 2025 körül játszódó kémfilm eszköztárára hasonlítanak. Egyébként a tanulmány készítői, az USA nemzeti tudományos bizottsága 16 tagú katonai tudományos és műszaki testületének tagjai erősen fókuszáltak egy ilyen "tervezési horizontra".

Az 'Opportunities in Biotechnology for Future Army Applications' címet viselő tanulmányban megfogalmazott ötletek közé tartozik, hogy a harctérre menő katonák biomérnöki fejlesztésű nyomkövetőket nyelnének le, amelyek révén a csapatmozgások követhetőek lennének. A jeladók révén biztonságosan meg lehet különböztetni a barátot az ellenségtől. Fényelnyelő festékek révén a radarok számára láthatatlanná tennék a katonai járműveket.

A biológiai fegyverekre csuklóra szerelt bioszenzorok figyelmeztetnének, esetleg vakcinákkal kombinálva, amelyeket gyors ütemben a harctéren tenyésztenének. Hasonlóképpen a "célszerű élelem" fejadagjait is ehető gyógyszerekkel egészítenék ki. Bőrhöz hasonló elasztikus páncélt viselne mindenki, az élő szövet tulajdonságaival, amely képes önmaga kijavítani a sérüléseit.

A többi még messzebb menő ajánlás szintén a katonák biológiai alapú teljesítménynövelését célozza. Például agyi implantátumok használata, a hormonális reakciók valós idejű ellenőrzése és teljesítményfokozó drogok alkalmazása.

A lista egyes elemei komoly etikai problémákat vet fel, de ezekre a szerzők nem térnek ki. Fel sem merül például, milyen körülmények között adhatná át egy katona az azonosítóként és alapanyagként szolgáló DNS-ét.

Ehelyett a tanulmány öt igen fontos területet nevez meg, melyekre a katonaságnak a fejlesztésekben oda kell figyelnie. Ezek közé tartozik a sebek gyógyítását biztosító önmásoló rendszer, a kis szériában gyártott oltóanyagok, a robosztus adattároló egységek, a sokkterápia és a genetikailag felturbózott oltóanyagok.

A szakértők maguk nem foglalkoztak azzal, melyik ötletet lehetne a valóságban alkalmazni, a döntést teljes mértékben a Pentagonra és a fejlesztőcégekre hagyták. Az is később dől el, hogy mely kutatási területek fontosak védelmi szempontból, és mit lesznek képesek a megfelelő anyagi és műszaki támogatással külső fejlesztőcégek végrehajtani. Ezekről a részletekről az év hátralevő részében tart az amerikai hadsereg egyeztetéseket.